Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Szabó László - Gulyás Éva: A Damjanich János Múzeum története

NEHÉZ IDŐK SIKERES ZÁRASA; ÚJ ÉPÜLET, ÚJ GONDOK, ÚJ REMÉNYEK A 1980-as évek második felében a raktári és pénzügyi nehézségek, valamint a főépület és a Galéria felújítása miatt váltani kellett, és egyre inkább a tudományos munka irányába tolódott el tevékenységünk. Legtöbb munkatársunk nyelvvizsgát tett és doktori fokozatot szerzett, illetve befejezte megkezdett egyetemi és főiskolai tanulmányait. A múzeum vezetésében is változás történt: Kaposvári Gyula 1977-ben nyugdíjba ment, utódja dr. Selmeczi László régész 1977-től volt megyei múzeum­igazgató, 1981-ben a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályára távozott. Zádor Béla legújabbkoros történész követte, megbízott igazgatóként közel 10 hónapig - 1981. november 1-től 1982. július 31-ig - irányította a múzeumot. Ezt követően Tálas Lászlót nevezték ki megyei múzeumigazgatónak, aki tizenhat évig, 1982-től 1998-ig állt az intézmény élén. Igazgatósága alatt két fontos feladatot igyekezett megoldani a körülményekhez igazodva. Az egyik a múzeum főépületének teljes birtokbavétele és felújítása, raktárgondjaink megoldása, a másik a múzeumi kutatómunka zavartalan biztosítása. Mellette természetesen igyekezett megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek a szűkös anyagi körülmények között mégiscsak adódtak: munkatársak létszámának növelése, a technikai felszerelés fejlesztése, a vidéki múzeumok épületrekonstrukciója, nemzetközi kapcsolatok bővítése, kiállítások rendezése. Ebben az időszakban nyílt meg Szolnok régi város­részében a Tabáni tájház. Kutatási lehetőségeink megnövekedtek azzal, hogy 1984-ben tudományos kutatóhely lett a múzeum. Jelenleg 18 tudományosan minősített szakember dolgozik a megye múzeumaiban, és négyen állnak a PhD fokozat megszerzése előtt. Kutatóink elismertségét jelzi, hogy a felsőoktatás is igényt tart tudásukra: Csányi Marietta a szegedi egyetemen tanított, Szabó László jelenleg is a Debreceni Egyetem tanára, többek tanítottak a jászberényi és a szolnoki főiskolán: Gulyás Éva, Horváth Mária, T. Bereczki Ibolya, Zsolnay László. 1989-ben látva a gyorsan változó politikai helyzetet és tartva attól, hogy az ekkorra elfogadott megyei múzeumi szervezet széthullhat, a múzeum gyűjteményei néhol veszélybe kerülhetnek, módosítottuk a múzeum belső szervezeti felépítését és elhatároztuk, hogy körlevélben fordulunk az országos múzeumokhoz és a megyei múzeumi szervezetekhez, hogy a jól bevált megyei múzeumi szervezeti rendszert közösen tartsuk fenn a gyűjtemények és a közös munkavégzés érdekében. A Szolnok Megyei Néplap 1990. március 31-i számában, a közgyűjtemények jövőjéről megje­lent írásban a múzeum a következő javaslattal élt: "Kívánatos fenntartani a jelenle­gi megyei múzeumi szervezeti rendszert, annak minden vívmányával együtt (szakem­ber, személyi ellátottság, kiadványok, kiállítóhelyek, s az eddigi arányú költségvetés), mert ez a szakmai színvonalat, a műtárgyvédelmet biztosítja... Az országgyűlés hoz­zon törvényt a nemzeti vagyon (vagy nemzeti kincs) védelméről (muzeális-, műemlé­ki-, levéltári-, könyvtári-, fotó- és filmtári anyag), s biztosítsa ennek költségvetését úgy, hogy mérje fel: a jelenlegi nemzeti költségvetésen belül a gyűjtemények fenn­tartására (épület is), működtetésére, az ott folyó munka biztosítására összesen (országos és helyi erőforrások együttesen) milyen hányadot fordítanak. A nemzeti jövedelemnek legalább ezt a hányadát biztosítani kell a jövőben az országgyűlés által. " Valamennyi megyei múzeumnak és a felettes hatóságnak is megküldtük állás­foglalásunkat. A szolnoki Damjanich János Múzeum felújított főépületének ünnepélyes átadására és a régészeti állandó kiállítás megnyitására 1996. december 15-én került sor. Ezt követően elnyertük az Év múzeuma (1996) kitüntetést. Az elkövetkező évek­ben sorra nyíltak az állandó népművészeti, néprajzi és történeti kiállítások, valamint a Szolnoki Képtár. A múzeum minden állandó kiállításhoz szakkatalógust jelentetett meg, amit az érintett osztályok állítottak össze. A társintézmények (Pedagógus Klub, TIT, Megyei Könyvtár) kiköltözésével a teljes épületet birtokba vettük, így 2024 wr kiállítási területet nyertünk két kiál­lítási szinttel. Az ódon hangulatú belső udvar is nyaranta kiállítások megrendezésére szolgál. Az álom megvalósult! Tálas László nyugdíjba vonulása után dr. Kertész Róbert vette át a megszépült intézmény vezetését 1998-tól 2001-ig. A kiállítások és konferenciák tematikáját 33. A Damjanich Múzeum igazgatói: Tálas László 1982-1998. (Jobbra tőle Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabó László tudományos titkár) '%•• r^f\ V 34. A Damjanich Múzeum igazgatói: Kertész Róbert 1998-2001. (Jobbra tőle Serge Delaveau festőművész) 35. A Népi építészet a Kárpát­medencében c. konferencia elnök­ségében: Bottyán Menyhért megbízott igazgató, mellette Szabó József köz­gyűlési alelnök és Cseri Miklós, a társrendező szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója, 2001 19 *

Next

/
Thumbnails
Contents