Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Pató Mária: A Damjanich János Múzeum szakkönyvtára

4. Csete Balázs kézjegye saját könyvében 1. A könyvtár fenntartását részben a város, részben az egyesület vállalta. 2. Az elhelyezését a városi bérház alagsori helyiségeiben oldották meg, de 1937-re már súlyos raktározási gondok léptek fel. 3. A könyvtárnak állandó, kinevezett alkalmazottja nem volt, igazgatónak Balogh Bélát nevezték ki, aki tiszteletdíjasként végezte munkáját. A könyvtár éves gyarapodása Az 1942 utáni (feltételezhetően ezek is elkészültek) jegyzőkönyvek hiányában 1943 és 1944 gyarapodási adatai hiányoznak. A GYŰJTEMÉNY ALAKULÁSA A könyvtár alapját az a 2.028 mű képezte, mely a város saját tulajdonában volt, s főként adományokból állt. Jelentős változás történt 1934-ben, amikor a város 6000 pengő ellenében megvásárolta Viszlay Ernőné Hild Elzától, Hild Viktor régiség-, érem- és kéziratgyűjteményét, valamint 1.518 kötetes szakkönyvtárát, mely igen értékes, főleg történelmi, régészeti és földrajzi anyagot tartalmazott. Az állomány a kezdeti években szépen gyarapodott, 193 5-re a kötetszám megduplázódott, az egyesület pénztárába befolyt összeget könyvvásárlásra fordították, igyekezve kiegészíteni és teljesebbé tenni az állomány összetételét. Ez, valamint az ajándékozások nagy száma vezetett ahhoz, hogy fennállásának tizedik évfordulójára megközelítette a tízezres kötetnagyságot. A könyvtár használatát segítette az a szakrendszer, melyet Balogh Béla körültekintően „nem csekély gondot okozva saját magának" végül kiválasztott és alkalmazott. Tanulmányozta a Dewey által kidolgozott Tizedes Osztályozás (a későbbi Egyetemes Tizedes Osztályozás - ETO), valamint a Magyarországon akkor használt egyéb osztályozási rendszereket, míg végül elkészítette a saját gyűjteményre szabott rendszert. Érdekessége volt, hogy mindegyik kiadvány kapott egy leltári folyószámot, besorolták egy osztályba, azon belül szakcsoportba, és a végén kapott egy szakleltári számot. Saját cédulakatalógussal is rendelkezett, szak és szerző szerint történt a katalogizálás. Év Gyarapodás 1933 3.101 1934 2.719 1935 736 1936 1937 534 1.055 1938 1939 1940 536 243 1938 1939 1940 243 1941 239 1942 342 5. Isthvanfi, Nicolai: História regni Hungáriáé, post obitum gloriosissimi Matthiae Corvini regis, a quo apostolicum hoc regnum turcarum potissimum armis barbáré invasum, libris XXXVI. rerum in Pannónia, Dalmatia, Transylvania, Moldávia, Bosnia, Illyrico, caeterisque ultra seculum, ab anno 1490. gestarum locupletissimis exacte descripta... Viennae, Pragae et Tergesti, 1758. Címlap Kíméld a könyvet I 6. Olvasók figyelmeztetése. Bélyegző az 1930-as évekből 99