Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Fekete István: A khmer krokodil könnyei
kőzettani palettát felvonultató kiemelkedések homokkő, gránit, gnájsz, helyenként bazaltos anyagai a mélybe süllyedt, majd vastagon eltemetett masszívum, illetve az azt áttörő vulkánitok maradványainak tekinthetők. A medence jelenlegi formáját elsősorban a harmadidőszaki kéregmozgások alapozták meg, a Tonle Sap-folyó, illetve tó süllyedéke is ekkor alakult ki. A terület nagy részét fiatal negyedidőszaki üledékek takarják, melyeken a pleisztocén korban teraszok formálódtak. Ezek eltérő magasságuk miatt gyakran különböző gazdálkodási módokat igényelnek. A Kambodzsai-alföld az ország területének mintegy háromnegyed részét foglalja el. A folyóvízi üledékeket a Mekong és mellékfolyói rakták le. Vastagságuk a deltavidék területén délkelet felé fokozatosan nő, helyenként a 4 ezer métert is eléri. Mindez a térség folyamatos süllyedésére utal, amivel csak a Mekong nagy mértékű hordaléklerakása tudott lépést tartani. A folyó vízhozamát tekintve a 10. helyet foglalja el a világranglistán, átlagosan 12 ezer m3 vizet szállít másodpercenként, de a nyári monszun időszakában a 32 ezer m3/s-t is meghaladhatja. A helyiek ezért is nevezik a „Folyók Anyjának” a folyamóriást. A Tibet keleti területeiről érkező vizfolyás hordalékszállítása is igen nagy mértékű. Egy 1 m3 vízben nagyjából 700 gramm üledék található. Évente több mint 1 milliárd m3 hordalékanyag rakódik le, ami a deltavidék határát 70-80 méterrel terjeszti ki a tenger kárára. Ez a mennyiség a Balatont kevesebb mint két év alatt feltöltené! A laoszi-kambodzsai határon a Mekong az ottani kemény kövezetekből felépülő akadályoknál megtorpan, ágakra bomlik, létrehozva Shi Phan Don (Négyezer Sziget) vidékét, majd a Khon és a Somphamit vízeséseken alázúdulva kiér a Kambodzsai alföldre, ahol gyorsan megszelídül. A fentebb említett hordalék kiülepedését segíti a folyó csekély esése, mely az alföld szívében helyenként 1 cm/km alá csökken. Emiatt a tenger vize dagálykor bezúdul a szárazföldre és a Mekong hosszú szakaszon (nemcsak vietnami területen, de Kambodzsa jókora részén is) visszafelé folyik, megkönnyítve ezzel a folyón felfelé igyekvő uszályok dolgát. Ezt a napjában kétszer ismétlődő jelenséget kezdetek óta kihasználták a Mekongon felfelé igyekvő hajósok. Szigetek, fattyúágak egész raja kíséri a folyót, melyet főleg roppant víztömege hajt előre a tenger felé. Az időnként 10 métert is meghaladó nyári árhullámok hatására hatalmas területek kerülnek még ma is víz alá. Ezek nagysága Kambodzsában meghaladja a 20 ezer km2-t. (Ez összevethető a szabályozás előtti Alföld árvíz által elborított területeivel.) A térség vízföldrajzi értelemben legérdekesebb része a Tonle Sáp vízrendszere, melyet három fő elem befolyásol: a Mekong, a Tonle Sap-folyó és a hasonló nevű tó. 53
