Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Fekete István: Hová tűntél Nabatea?
A keresztény őslakosság és a muzulmán hódítók együttélése eleinte problémamentes volt. Később azonban mind magasabbra emelték a terményadót, a haszon egyre kisebb részét hagyva a földműveseknél. Az iszlám által hirdetett alkoholtilalmi szabályok pedig visszavetették a borkereskedelmet. Ebben az időszakban több nagyobb erejű földrengés rázta meg a térséget, hatalmas károkat okozva. Az élet újrakezdése a régi helyen egyre kevéssé volt jövedelmező. Mind többen költöztek el a térségből, az itt maradó kis számú lakosság pedig már képtelen volt gondozni az öntözőműveket és a termőföldeket. A sivatag lassan kiürült, csupán néhány beduin csoport vándorolt nyájait legeltetve, éppen úgy, mint ezer évvel korábban. Az öntözőrendszerek lassan pusztulásnak indultak, ám hatékonyságukat mutatja, hogy még most, 1300 évvel később is működnek egyes elemeik, melyeket a helyi beduinok gabonatermesztésre használnak, a zsidó telepesek pedig gyümölcsöt, például pisztáciát, citrusféléket, illetve olajbogyót termesztenek az ősi földeken. Helyenként helyreállították a régi teraszokat is, ahol azonban lemosódott a termőtalaj, ott nagyon nehéz újraindítani a termelést. Az izraeli kutatók vizsgálatai szerint még a megfelelő feltételek megléte esetén is minimum kétszáz esztendő kell ahhoz, hogy egy kövessziklás lejtő nagyjából vízszintes területén (például egy teraszon) megfelelő vastagságú talajfolt alakuljon ki a felhalmozódó löszös törmelékből, és azon megtelepedjen egy kissé komplexebb növénytársulás. Világszerte komoly problémát jelent a sivatagosodás, melynek felerősödéséért gyakorta éppen az ember a felelős. A folyamat együtt jár a termőföldek leromlásával, végül pedig teljes pusztulásával. Mindezek ellentéteként a nabateusok rájöttek arra, hogy a területre jellemző természeti jelenségek megfigyelésével és a számukra előnyös folyamatok felhasználásával, továbbá szorgalmas munkával viszonylagos jólétet teremthetnek a Negev és környékének sivár vidékein is, példát mutatva a mindjobban túlnépesedő sivatagperemi területek lakosságának, bárhol éljenek is a Földön. 49 A petrai nekropolisz sziklasírjai (Fotó: Fekete István)
