Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Novák Tibor József: A teutoburgi-erdőtől az Északi-tengerig a Hunte és az Ems között
gazdaságonként felállított erőműveket, inkább „szélparkokban” kis területre tömörítik őket. Ez a környezetkímélő energiaforrás a tartomány elektromos energiatermelésének mára közel tíz százalékát biztosítja. Terjedésük azonban nem teljesen problémamentes, hiszen a poldereken felállított szélkerekek százai nagyobb szélsebességnél, ködös időben óriási pusztítást végeznek a vonuló madárrajokban. Nyelvi furcsaságok és fríz teakultúra A terület szász, illetve a tengerpart fríz népessége máig számos sajátos vonást őriz, nem utolsósorban a nyelvében. A fríz az Északi-tenger holland, német és dán partjai mentén élő népcsoport, amelynek nyelve az északitengeri germán nyelvekhez tartozik. Önálló nyelvi és etnikai csoportként Hollandiában - a nyugati fríz területeken - és Németországban tartják számon, bár a nyelvet - elsősorban Németországban - egyre kevesebben beszélik. Frízül csak a keskeny, néhány kilométer széles tengerparti sávban és a szigeteken beszéltek, a szárazföld belseje felé haladva már a szászok nyelve az uralkodó. A középkorban még egyszerűen szásznak, ma „plattdütschnek” nevezett nyelvjárás ismerős lehet a németül tudók számára, hiszen gyakran felbukkan a szépirodalomban is, mint „papucsban”, otthon használt köznyelv például a Buddenbrookok ajkán. A szász dialektus számos archaikus sajátságot megőrzött, ennélfogva rokonsága a holland, vagy akár az angol nyelvvel is feltűnőbb, mint az irodalmi Hochdeutsché. Hogy egyszerű német nyelvtudással a Plattdeutsch nem is mindig érthető meg, arra bizonyítékként álljon itt néhány szópár: klein - littje; Mittwoch - Woadansdag; reden - schnacken; hinter - achter. A szavak többségét azonban a „helyes platt intonáció” elsajátításával megérthetjük: pl. Haus - Huis; Zeit - Tiet; machen - maken; Wasser - Water; frei - free; schreiben - schrieven; Sprache - Spraak. A világ egyik legkisebb nyelvi szigeteként tartják számon a szintén Ostffiesland középső területein beszélt Seltersk (másként Saterfriesisch) nyelvet. A XII. században a tengerparti fríz lakosság egy része egy nagy vihardagály elől menekülve a belső, a XVIII. századig jórészt lakatlan lápvidékre, Saterlandra költözött, és nyelvi különállását máig megőrizte. Ismerői szerint a Seltersk sokkal kevésbé hasonlít a németre, mint az angolra. Mintegy 2000-2500 főre teszik azoknak a számát, akik ezt az archaikus germán nyelvet beszélik. Mindenképpen biztató ez a szám, hiszen az 1970-es években mintegy másfél ezren ismerték csak a nyelvet a lápvidék kis településein. Azóta a seltersket a helyi általános iskolákban is tanítják, és számos germanis20
