Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Novák Tibor József: A teutoburgi-erdőtől az Északi-tengerig a Hunte és az Ems között

romszáz éve folyó tőzegkitermelés miatt a tőzegrétegek vastagsága mára 0,5-1,5 méterre zsugorodott. A még megmaradt, máig növekvő élő lápfelületek féltve őrzött természetvédelmi területek, amelyek azonban súlyos gondokkal küzdenek. A csatornázás következtében ugyanis a lápok vize elfolyik, a tőzeg felülete kiszárad, a tőzegmohák elpusztulnak és a láp beerdősül. Az erdősödési folyamat, a fák fokozott párologtatása és vízfelvétele miatt tovább fokozza a láp kiszáradását. A kiszáradás a szervesanyagok bomlásához vezet, ez pedig eutrofizációt okoz. A vízpótlással helyreállított lápokon újra kiritkul a fás növényzet, nyílt vízfelületek - lápszemek -jelennek meg, a tőzegmohák megtelepedése után újra tőzeg képződhet.

A lápok benépesülése csak későn, a XVIII. századi porosz uralommal kezdődött. A környező városok addig a szomszédos Hollandiából vásárolták a tőzeget, amit hajókkal szállítottak Brémába, Emdenbe. Ez a lehetőség azonban a harmincéves háború folyamán egyre nehézkesebbé vált. II. Frigyes végül adókedvezményt és szabad földterületet biztosított azoknak a telepeseknek, akik hajlandók voltak a mostoha lápvidéken megtelepedni, és a tőzeg kitermelésével a tüzelőanyagszükségletet biztosítani. Az első telepesek kemény, küzdelmes életét számos múzeum mutatja be (Westrhauderfehn, Elisabethfehn, Großefehn). Az első években szánalmas, tőzegtéglából rakott

A tőzegrétegek kiszárítása keskeny lápcsatornák mélyítésével kezdődik, a kellően víztelenített tőzegrétegeken lehet elkezdeni a lefejtést (Fotó: Novak Tibor József)

12