Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)

Dávid Lóránt - Kangúr Tibor - Listár Dániel: Az oikumené határán: Izland

Viking hajósír Osebergnél (Forrás: Universitetets Oldsaksamling, Oslo)

vissza szuverenitását, de a király személye még mindig Dániához köti (perszonálunió). 1944-ben végleg szakít Dániával, s azóta önálló köztársaság. Az izlandiak 1980-ban - a világon elsőként - női köztársasági elnököt választottak.

Alacsony népsűrűség, magas életszínvonal

Izlandnak valamivel több mint 280 ezer lakosa van. A népesség 98%-át izlandiak, 1%-át dánok alkotják, a maradékot pedig számos egyéb náció, köztük néhány magyar. Ma a népesség túlnyomó része városokban lakik. A főváros, Reykjavik 110 000 lakossal bír; ez a sziget egyetlen sűrűn lakott vidéke, az ország többi része meglehetősen gyéren települt be. A népsűrűség 2,7 fő/km2. Más európai államokhoz képest viszonylag magas (24%) a 15 évnél fiatalabbak aránya. A szigeten az északi-germán nyelvcsaládba sorolható - leginkább az északnorvégra emlékeztető - izlandi a hivatalos nyelv. A hosszú elszigeteltség eredményeképpen az óizlandi nyelv nem sokat változott, az ezeréves szövegeket még ma is megértik. A lakosság mintegy 95%-a az evangélikus egyházhoz tartozik.

Izlandon rendkívül magas az életszínvonal, a bérek még nyugat-európai összehasonlításban is a legkedvezőbbek között vannak. Az átfogó egészségügyi ellátás is magasan fejlett, s ennek (is) köszönhetően Izlandon a szüle123