Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században

A tsz-ek területi adatai e's taglétszáma 1961. március 31-én'

4

8 Tsz Terület (kat. h.) Taglétszám Aranykalász 2004 419 Lenin 4516 519 Petőfi 1188 120 Szabad Nép 3883 697 A hatvanas évek elejére a községben kialakultak a nagyüzemi méretű tsz-ek. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása azonban még megoldandó feladat volt. A nagyüzemi gazdálkodás Az ötvenes évek nagymértékű változásai után a mezőgazdasági termelés üzemi keretei Tiszaföldváron a hatvanas évek első felében stabilizálódtak. Két nagyterületű termelőszövetkezet alakult ki azáltal, hogy a Lenin Tsz egyesült az Aranykalásszal, a Petőfi pedig a Szabad Néppel.

14

9 Ezt követően több mint egy évtizedig hasonló változás nem következett be. A szervezeti keretek megszilárdítása után sor kerülhetett a termelés személyi és tárgyi feltételeinek javítására. A hatvanas-hetvenes években a község mezőgazdaságának domináns tényezője a Lenin Tsz volt. Az egyesülés sok problémát vetett fel. A Lenin tagsága agrárproletárokból tevődött össze, az Aranykalász Tsz-be meg a jobbmódú gazdák léptek be. A két szövetkezet tagsága közötti ellentét lassan elmosódott és a termelőszövetkezetben a tagság között egyre inkább kialakult az egység. A munkafegyelem megszilárdítására terén is mutatkoztak eredmények. A Lenin Tsz elnöke 1963 októberében arról számolt be, hogy az anyagi érdekeltség megteremtése érdekében a közös gazdaságban minden munkát premizáltak.

1

0 A gazdasági helyzet megszilárdításának alapvető eleme volt a vezetők és szakemberek fluktuációjának megszüntetése. Az 1961-ben funkcióba helyezett új vezetőség helyzete megszilárdult, ami elősegítette a szakembergárda kialakítását is.

15

1 A termelés tárgyi feltételeinek legfontosabb kérdése a gépesítés volt. Az előző évtizedben - bár 1956 után már vásárolhattak gépeket - a tsz-ek a munkák nagyobb részét a gépállomások eszközállományának igénybevételével végezték el. A hatvanas évek elejétől azonban a gépállomások megszüntetésének folyamata indult el A megyei tanács mezőgazdasági osztályának 1963. augusztus 28-i javaslata feladatul tűzte ki, hogy a cibakházi gépállomás gépeit a körzetébe tartozó tsz-eknek adják át, amelyek közül a tiszaföldvári Szabadság 18 ÁMG- és 13 saját, a Lenin 32 ÁMG- és 12 saját géppel rendel148 Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai 1960. 107. p. 149 Közös úton. (Visszaemlékezések a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának és fejlődésének Szolnok megyei történetére.) Petrák Katalin szerk. Szolnok, 1980. 369. p. 150 Szolnok megyei Néplap. 1963. október 13. 5. p. 151 Az 1960. december 13-án kinevezett elnök, Bódi Imre visszaemlékezése alapján. Petrák Katalin szerk. (1980) 186. p. 150