Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993

folyamodott hídépítési jogért. A Podmaniczkyak mindent megmozgattak a cibaki terv ellen, mégis a Földváryak szereztek jogot a hídépítésre. A vezseny-tiszafóldvári átkelőhely üzemeltetésére 1890-ben Arcfalvy Józsefné kapott engedélyt. 1910-ben Léderer Arthur és Károly birtokosok kérvényezték magánhasználatú rév felállítását. A komp Vezseny és a Tisza közt fekvő uradalom terményeit szállította főként a nyári és őszi hónapokban a martfűi vasútállomásra.

1

5 Tiszafóldvárnál a rév mellett hajómalom is működött a Tisza folyón a vezsenyi rév földvári oldalán. Finomabb lisztet őrölt, mint a többi malom, ezért sokan oda vitték a gabonát, bár sokszor napokat is várni kellett, amíg sorra került az ember. A hajómalom helyén került később kialakításra a hajóállomás. A szabadkikötő és a rakpart helyét 1892-ben jelölték ki. A vízijármüvek (hajók, tutajok) 8 napig tartózkodhattak ezen a partszakaszon díjfizetése nélkül. A hajójáratok rendszeressé válásával a Szolnok-Csongrád szakaszon közlekedő hajók Tiszaföldvárnál is kikötöttek.

1

6 A „nagy háborútól" 1945-ig 1914. július 5-én a református presbiteri gyűlésen dr. Nagy Ottó főgondnok bejelentette a Ferenc Ferdinánd és felesége elleni merényletet, amely az I. világháború kitörését jelentette. A kántort, Molnár Zoltánt, behívták katonának, aki rövidesen elesett a harcokban. Ő valószínűleg a „nagy háború" első tiszaföldvári hősi halottja. Rövidesen sebesültek érkeztek a településre, így felállítottak egy kis kórházat az állami iskola két tantermét felhasználva. Tóth Bertalan ref. pap tábori lelkészi szolgálatra jelentkezett , de a presbitérium rövidesen visszakérte, így 1917. október 17-től újra átvette a lelkészi hivatal vezetését. A református templom harangjait igénybe vették hadi célokra. A presbitérium kettőt felajánlott, de a harmadikat is elvitték erőszakkal. 1917-ben a debreceni Katona-otthon küldöttei ünnepséget és gyűjtést rendeztek Földváron az otthon részére.

1

7 Az I. világháború harcterein 313-an haltak meg a községből. 1918 végére Tiszaföldvárra is sok hadifogoly került haza, akikre mély hatást gyakoroltak a Szovjet-Oroszországban bekövetkezett változások. Az országos események hatására 1918. október 14-én a településen is megmozdulásokra került sor. Károlyi Mihály hívei népgyűlést szerveztek, ahol követelték a háború befejezését, valamint a szakítást Ausztriával és a német szövetséggel.

1

8 November l-jén újabb tüntetésre került sor, amikor a budapesti „őszirózsás forradalom" hatására Ó. Nagy Benjámin, Bajkai Gábor, Árvái János őszirózsával a sapkájukon vonultak a tömeg élén. Tizenharmadikán népgyűlést tartottak, ahol Nogáll László róm. kat. plébános mondott beszédet.

1

9 A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a községben is megszervezték a direktóriumot. Elnökének B. Kovács Lajos földművest választották.

2

0 A közbiztonság fenn15 Mozgó átkelőhelyek a Tiszán. Szolnok, 1995. Szolnoki Közúti Igazgatóság 16 SZML Alispáni 1211/1912. 17 Katona Gyula: A Tiszaföldvári Református Egyházközség története. Túrkeve, 1994. 28-29. 18 Adatok Szolnok megye történetéből. II. k. Szolnok, 1989. (Továbbiakban: Adatok II.) 362. 19 Kozák Edit: Új világ harcosa (Ó. Nagy Benjámin) tiszafóldvári proletárvezető (1919) életrajza. DAMHA 2763-95. (Továbbiakbak: Kozák E.) 86