Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993

Szikszai Mihály Tiszaföldvär története 1876-1993 A megye megalakulásától az első világháborúig 1876. szeptember 4-én Szolnokon a Scheftsik-kerti nyári színkörben rendkívüli közgyűlést tartottak. A gyűlésen az elnök - Kiss Miklós főispán - bejelentette Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulását.

1 A megye székhelyének Szolnokot jelölték, területén 5 járást hoztak létre: Jászsági felső, Jászsági alsó, Tiszai felső, Tiszai közép és Tiszai alsó járást. Az utóbbihoz sorolták Tiszaföldvárt is. A járás szolgabíráját Benkó Albert személyében jelölték ki, akinek lakhelye Várkonyban volt.

2 Több tanulmány és könyv említi a járás székhelyének Tiszaföldvárt. A 11 községből és 10 pusztából álló járásban sokáig rendezetlen közigazgatási viszonyok uralkodtak. A székhely kérdése csak egyik részét képezte a sokáig húzódó vitának. A szolgabírónak és a tisztviselőknek megfelelő hivatali székhelyet és lakást sem Várkony, de még Tiszafoldvár és Kunszentmárton sem tudott biztosítani. így történt, hogy a járási csendbiztos Bozóky András Kunszentmártonban, a járási útbiztos Simonyi László Cibakházán és a járási orvos dr. Baumer Jakab pedig Tiszaföldváron lakott.

3 Azt előre látni lehetett, hogy a járás hivatali szervezetét Várkony nem tudja elhelyezni, így két nagy rivális maradt a színen: Kunszentmárton és Tiszafoldvár. Az előbbi rendezett tanácsi ranggal és mintegy 10.036 főnyi népességgel, Tiszaföldvár viszont csak nagyközség volt feleannyi — 5640 fős - lakossággal. Kunszentmártonban járásbíróság működött, míg Tiszaföldváron lényegében semmilyen közintézmény nem létezett. Kunszentmártont hamarabb el tudták érni a Tiszazug községei, ellenben Tiszaföldvár a megyeszékhelyhez volt közelebb. Miért Tiszaföldvár kapta meg végül a járási székhelyet, erre források hiányában nem lehet egyértelmű választ adni. Későbbi leírások alapján arra lehet következtetni, hogy a 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SZML) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottsága, közgyűlési jegyzőkönyvek 1-1/1876.; Seres Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975. (Levéltári Füzetek 2. ) 45-47. (Továbbiakban: Seresné) 2 Seresné 47. 3 Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról 1879. Szerk.: Sípos Orbán, Szolnok, 1880. 79