Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Bagi Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig

hogy Földvár már a XII. századtól egyházi birtok volt. Ez részben magyarázhatja a kisszámú említést. Településeink zöme 1526 előtt jórészt adománylevelekben, birtokperekben szerepel, de az egyházi tulajdon ezeket kizárta. E birtokfajta elvétve hatalmaskodások miatt jelent meg világi iratokban, így az apátság maga őrizhette - a török korban megsemmisült - jogi és gazdálkodási iratait. A kevés számú említés mindazonáltal Földvár kis népességére is utalhat.

4 Esetleg Földvár vidékére vonatkozik a váci káptalan 1329-es oklevele, melyben a dunaföldvári apátság Károly Róberttől Holtkőrös és Derékkőrös halastavakat nyerte. A folyamatosságára utalhat, hogy Földvár, Martjenő (Martfű ?) és Eszegény (Vezseny ?) ura -egy eltűnt oklevél szerint - 1467-ben is az apátság volt. Utóbb a falu jobbágyait említik. 1522. június 28-án a budai káptalan jelentette a nádornak, hogy nem tudta tisztázni, Jenői Zabosztó János a jenői vagy a földvári Tiszán vette-e el Vezsenyi Mihály bekenyei (ma Bökény Vezsenynél) jobbágya, Zala János halait és vizáit. Az alperesek szerint az eset a Földvár és Jenő közti közös vízen történt, ahol nem volt kijelölt határ. Az ügy a Tisza, és a halászat fontosságára utal.' Több adat van viszont a XIV. századtól kunok lakta Homokszállásra. A név „homok" előtagja a talajra utal, vagy a szállás kun urának (torzult ?) nevét őrzi. 1395. március 10-én Zsigmond király meghagyta Abozi István kun alkapitánynak, hogy Jakab fiai Miklós, Tamás és László kunok Csonkaszentmiklós (Tiszaroff mellett), Kisszállás (Kisújszállás), Csorbajánosszállása (Csorba puszta), Homokszállás, Besemihályszállás, továbbá Kunegyházi János fiai Jakab, Lőrinc és László Alonynépe, Újszállás (Kisújszállás), Kolbázszállás (Kunhegyes), Abcsikszállás és Póhamara (Túrkeve) birtokait adja vissza. E kun kapitányok egy elaprózódó nemzetségi-uralmi terület részbirtokosai voltak, és vitatott, hogy szállásaik összefüggő területet képeztek-e. Az oklevelet 1406-ban Jakab fia Miklós és Tamás, János fia Jakab és Lőrinc, valamint László fia Tamás újra megerősíttették. A család leszármazását Pálóczi-Horváth András rekonstruálta. 1470. május 28-án Külső-Szolnok megye igazolta, hogy a - jobbágyfaluvá lett Nagypón (Kétpó) birtokos Nagypói Jakabtól Homokszálláson Radiszló László helyi kun társaival egy lovat elvett. 1561-ben még kun falu, de - a környező kun szállásokkal mindinkább magyar jogúvá vált. Ezzel Kunszentmárton vidéke elszigetelődött a Nagykunság tömbjétől.

6 A földvári határ K-i, Körös menti részén sejthető Tatárszállás faluhely, vagy Öcsöd Körösön túli, Mesterszállás felőli részén lehetett. Itt Laszlovszky József régész házhelyeket, egy utcát, míg a sok tégla, kő alapján templomot rekonstruált. A névalak „Tatár" népelem vagy személy nomád szállását jelzi. Tatárok költözhettek ide a XIII-XIV. században, de az előtag személynévként is ismert 1241 előtt. Karácsonyi János szerint a falu nevét egy letelepedő kunról nyerte. 1464-ben I. Mátyástól a tatárszállási Tatár család kapott nemesi levelet, utóbb puszta. Vitatott Telekszállás helye, melynek neve Árpád-kori puszta faluhely 4 Mezösiné Kozák Éva: Adatok a dunafóldvári bencés apátságról. In.: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Művészettörténet Műemlékvédelem. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993. 5 Anjoukori Oklevéltár. Szerk.: Nagy Imre-Tasnádi Nagy Gyula. II. 1881. 413-4., 420.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 671.; Benedek Gyula-Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526. Szolnok, 1998. 223., 299. Itt köszönöm meg dr. Benedek Gyula baráti segítségét az 1526 előtti időszak történetével kapcsolatban. 6 Bártfai Szabó László: Pestmegye törtenetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938. 168.; Pálóczi Horváth András: A kunok megtelepedése Magyarországon. Archeológiai Értesítő, 1974. 1. 253.; Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526. In: Zounuk, 9. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1994. 274. 53