Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Cseh János: Tiszaföldvár környékének régészeti emlékei az őskortól a középkorig (Függelék: a városterület gepida leletei)
Szórvány I. Csontfésű, kétoldalas változat. Igen töredékes állapotban van, középső, fogazásos lemezsorának egyik oldala és a lapos szorítólemez(ek) részlete alapján rekonstruálható valamelyest. A korongos fejű vasszgecsekből csak kettő maradt meg. M: 7,2x4 cm (10. kép 10). Szórvány II. Gyöngy, borostyánból. Nagyobb méretű, vaskos korongszerü, távolról orsógombra emlékeztető. Középen kisebb átmérőjű lyukkal átfúrt. Középbarna színű. M: 3,4x1,8 cm - rekonstrukciós méretadatok (10. kép 11). Mindehhez lásd még a 6-9. képet. Az 1976. évi, az i. sz. 5. század második felére datálható érhalmi gepida sírleletek mindeddig még nem kerültek kiállításra. Az Archeológiai Értesítő és a Régészeti Füzetek rendes évi beszámolóiban (1977) Raczky Pál foglalta össze egy-két mondatban a lelőhellyel kapcsolatos tudnivalókat. 2 5 Szerepel jelen sorok írójának doktori disszertációjában, az 1985/1986-os évekből. 2 6 Tíz esztendővel később, 1995-ben Istvánovits Eszternek és Kulcsár Valériának a késő császárkori és kora népvándorlás kori tükröket összefoglaló és a témakört részletesebben tárgyaló dolgozatában a szerzők közöltek egy fotót az A sír in situ (gipsz segítségével) kiemelt részéről és egyet az ehelyütt fekvő leletekről Csmi/'Cmi-Brigetio típusú bordadíszes, ún. nomád tükör, gyöngyök stb.~ Ezen sorok írója 1997-ben egy kisebb cikkéhez csatolt illusztrációs mellékletben mutatott be néhány tárgyat - gyöngyök, fibula, fésű az A és a C sírból -, mégpedig az olvasó előtt fekvő, a korpuszkötet számára Szűcs Árpád készítette pompás rajzos táblák felhasználásával, továbbá röviden az egész emlékanyagot is ismertette. 2 8 A tiszaföldvári bronztükör térben közeli, bár néhány évtizeddel valószínűleg későbbi párja Kengyel mellett került elő jó évtizeddel ezelőtt, éspedig településen (Baghy-homok, publikálatlan), amely különlegességnek számít. Ugyanakkor Kunszentmárton határából is van egy közöletlen, szórvány példány a megye múzeumában. A korszakból szinte százával ismert kétsoros csontfésűket tüzetesebben, alaposabban tárgyalta Tóth Ágnes egy 1994-es tanulmányában; ez számos vonatkozásban, legalábbis a sírleleteket illetően, valóban hiánypótló/' Az i. sz. 5-6. századi Tisza vidéki, erdélyi és szerémségi vasfibulák problematikáját, illetőleg egyszerűen csak körét, előfordulásait Bóna István összegezte 1978-ban; azóta is több példányát tárta föl a régészeti kutatás - lásd ehhez még Tóth Ágnesnek az imént citált írását. 2" A gepida gyöngyök témakörében, mint időben korábbit, Nagy Margit összegző, sommás értékelését kell említeni, a részletesebb információ- ill. adatanyag azonban Tóth Ágnes nevéhez fűződik, 1994-ből.'" A tiszaföldvári csengőcskék közelítik az unikális mivoltot; ebben a méretben igencsak ritka leletekként értékelhetők (vő. a kiszombori kolompocskákkal).'" A négy fontosabb tárgytípus (tükör, vasfibula, csontfésű, gyöngy) kisrégióbeli előfordulásaira lásd a 11-12. képet. 25 Raczky 1977, 36. 26 Cseh 1985/1986 I, 162. és 263. 27 Istvánovits-Kulcsár 1993, 18., 32., valamint 51. (2. kép), 53. 4. kép, 54. (5. kép.) 28 Cseh 1997, 25. jobbra fenn 1-3. Itt jegyezzük meg, hogyjelen szöveg a gepida korpusz számára készült: Cseh 2001,44-49. 29 Tóth 1994, 289-291. 30 Bóna 1978, 142-144.; Bóna 1979, főként 27-28.; Tóth 1994, 291-293. 31 Nagy 1970 I, 98-99 (gyermeksírokból) és 109-110. (női temetkezésekből); Tóth 1994, 296-299. 32 Csallány 1961, 273., 382. és Taf. CCXLIV. 2. 45
