Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szlankó István: A Tisza szabályozása

Árvízi magasságok (cm) Év Szolnok Csongrád 1830 683 610 1853 685 643 1855 739 672 1868 632 634 1871 629 616 1876 755 758 1877 680 739 1878 745 797 1881 746 820 1888 818 834 1895 827 867 1915 808 831 1919 882 929 1932 894 924 2000 -1000 Az 1863-ban megépített Martfü-cibaki töltés 1895-ig sikeresen védte az árvíztől a földvári határt. 1895. április 9-én éjjel fél tizenegykor azonban az 1889-ben szétbontott sárszögi zsilip helyén a szikes talajból készült betöltés elázott és átszakadt. „A beszakadt árvíz elöntötte az egész középső öblözetet. Tiszafoldvárnál a tenyő-kunszentmártoni vasútvonalnál tartották fel. A sárszegi Sváb kastély is víz alá került. A holt ágon való átömlések helyén különösen a szakadás közelében hatalmas kimélyedések támadtak, az élő töltést pedig Martfűtől a holt ágig a kétoldali víz óriási rongálásokat eszközölve, mintegy félszelvényében elmosta." Az árvíz 8573 katasztrális holdat öntött el a középső öblözetben Cibakháza és Tiszaföldvár határában. Ekkor dőlt össze Földváron a szigeti szélmalom. A szájhagyomány szerint Földváron a Csurgóból termelték ki a gátépítéshez a földet, hogy a határ mélyebb részeit megvédjék az árvíztől. Ha az előző táblázatot átnézzük, látjuk, hogy 1830 és 1895 között az árvíz szintje kb. másfél méterrel magasabb lett, tehát régen árvízmentes területeket is védeni kellett. 29