Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Borza Attila: Tiszaföldvár ma: földvári vállalkozók és új ipari létesítmények

A város belső úthálózatának kiépítetlensége, a vállalkozások letelepítésének, bővítésének komoly akadálya. Ezt növeli a város megközelítési lehetőségeinek gondja. A tőkeerős nyugati vállalkozások olyan településeket választanak, melyek lehetőség szerint autópályán megközelíthetők. Jelenleg a Dunántúl és kis részben a Duna-Tisza köze (annak is Budapest környéki része ) a vonzó. Sajnos a Duna és a Tisza komoly választóvonal. Az ország középső részének ilyen megközelíthetősége várat magára. Ha megépül az M4-es autópálya, vagy legalább 4 sávosra bővül a jelenlegi nyomvonal és az M44-es autóút is kiépül, az M5-ÖS autópályától Békéscsabáig, illetve az őket összekötő útszakasz - a jelenlegi Kunszentmárton - Tiszafóldvár - Martfű úgynevezett új út - nőnek esélyeink. Az új ipari létesítmények elhelyezése jelentős akadályba ütközik, elsősorban azért, mert városunk nem rendelkezik megfelelő önkormányzati tulajdonú területekkel. A Termelőszövetkezet felbomlásakor - a kárpótlási folyamatban - az akkori képviselő-testület lemondott a területszerzés lehetőségéről. Azok a területek, melyek alkalmasak lennének ilyen célra - pl. szigeti legelő, Szíkkert magántulajdonba kerültek. A tulajdon szerkezet ezen területeknél szinte alig kezelhető „osztatlan közös tulajdon". A meglévő önkormányzati terület nagysága csak néhány közepes üzem elhelyezését biztosítja - pl. a szigeti legelő önkormányzati részén épült fel két cipőüzem. Itt még egy közepes üzem elhelyezésére van szabad terület. Ez az oka annak, hogy városunk nem kezdeményezhette „ipari park" kialakítását. Vállalkozások A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás vesztese városunk. A nagy létszámot foglalkoztató Tisza Cipőgyár leépítése, a nagyhírű Tiszaparti MgTSz felszámolása, ezreket tett munkanélkülivé. Az eltelt 8-10 évben a foglalkoztatás területén nem sikerült talpra állnunk. Városunk még mindig a „fokozottan hátrányos települések" csoportjába tartozik. Kezdetben szaporodtak a „kényszervállalkozók", akik különféle területeken próbálkoztak. A megfelelő nagyságú tőke hiánya, a hiányos szakmai ismeret, az elavult technikai háttér és a bizonytalan piac, többeknek csak rövid időt engedett. Évente több tucat új vállalkozás indult, de sokszor még több szűnt meg. A stabilizálódást az 1996-98-as évek hozták meg. Azóta 8-10 nagy foglalkoztatót (50 alkalmazott felett) leszámítva közel 360 különféle tevékenységgel foglalkozó vállalkozó van a városban. Tevékenységi körök: Vállalkozások száma: Kereskedelem Vendéglátás Szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszer feldolgozó Szellemi tevékenység Üzletkötő, biztosító, ügynök stb. Egyéb 80 27 45 24 14 23 57 90 276