Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szlankó István: Történelmi séta Tiszaföldváron

Ugyanitt járnak le a Szigetre a hatalmas állattartó sátrakhoz is. Csirkét, pulykát, libát tenyésztenek a fóliasátrakban. Elérkeztünk végre a Csurgó-hoz, ami közvetlenül a Mártírok útja mellett húzódó mélyedés. Állítólag az 1895-ös árvíz idején innen hordták a földet a gáthoz, hogy az alacsonyabban fekvő részeket ne öntse el a víz. A földváriak így tudják, de egy 184l-es jegyzőkönyvi bejegyzés már említi: „akkor készült a kis Szigetnél a vízfogó gát, valamint előbbeni tavasszal a Csurgói alsó gát- és a káposzta földet a víztől oltalmazó töltések is." (Csak feltételezés, hogy a „kis Szigeti" gát a mai 442-es műút Szolnok felől bevezető töltése lehet.) A Mártírok útjától délre eső területnek, az ún. Porták-nak a csapadékvizét ide vezették le. Ugyancsak ide folyt a vásártéri, valamint a Balogh-sarkon lévő ártézi kút fölösleges vize is. A Csurgó nyugati, mélyebb, keskenyebb vége volt a Lóúsztató. Keleti végén, a lejáró mellett kőfal védte a partját. Az ÉK-i sarkában volt egy zsilip és a tó fölösleges vizét azon keresztül engedték le a Kenderföldek közepén húzódó belvízlevezető csatornába, a Csesz-árokba. A hatvanas években a Csurgót lecsapolták, majd egy élelmes vállalkozó a befolyó ártézi vizet felhasználva, öntözéses zöldségtermelésre bérelte ki. Közben az egészet fásították és később helyi KISZ-isták ifjúsági parkot akartak itt kialakítani. A Tiszaföldvári Lenin Tsz támogatásával a Csurgó keleti végében egy MHSZ bázist építettek lőtérrel. A rendszerváltás után a bázis túl nagynak bizonyult, két termét átengedték az Ószőlői Általános Iskola részére, később eladták raktárnak. Egy vállalkozó autómosót üzemeltet a telep egy részén. Ide fut össze a város összes szennyvízcsatornája, itt építettek ki egy átemelő szivattyút, ami az egykori ártéren keresztül felnyomja a szennyvizet a szigeti tisztítóba. Az észak-déli irányú Kossuth utca, valamint a Mártírok útja (és nyugat felé folytatása az O. Nagy Benjámin utca) kereszteződése az ún. Balogh-sarok. Az elnevezést Balogh Ferenc fűszer- és vegyeskereskedő boltjáról kapta a hely, ahol 1928 óta működött a bolt. A Balogh-sarok. A Hősök tere mögött a gimnázium épülete (Fotó: Szlankó I.) 246