Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szlankó István: A tiszaföldvári egyházak

Az izraelita templom (Képeslap, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum tulajdona) 1850 után egyre több katolikus és izraelita telepedett le községünkben. 1837-ben még csak három izraelita szerepelt a nyilvántartásban. Az 1890-es összeíráskor voltak a legtöbben: 198-an. 1887-ben önálló hitközséget alapítottak, és 1902-ben felépítették a mór-arab stílusú, 60-80 férőhelyes templomukat a mai Szondy Vezér utcában. 1950 körül bontották le, mert az elhurcolt zsidók közül csak néhányan tértek vissza. A volt Vasút utcán csendőrök kísérték őket a vasútállomásra. Ennek emlékezetére az utca a Mártírok útja nevet kapta. Dr. Gál Lajos református lelkész visszaemlékezése szerint a visszatért Weisz János fakereskedő 10.000 Ft kölcsönt kért a református egyháztól 1948-ban az újrainduláshoz. A presbitérium a kölcsönt megszavazta és pár év múlva az összeget kamatostól visszakapta. Irodalom Dr. Gál Lajos: Adatok Tiszafoldvár nagyközség, egyben a református egyház történetéhez (T. F. M. Adattára 462.-85.) Kézirat. Katona Gyula: A tiszafóldvári református egyházközség története. Túrkeve, 1994. Nagy Sándor és Nagy Sándorné református lelkészek kéziratos visszaemlékezései. 2001. Tamási József plébános szóbeli közlései és kéziratos visszaemlékezései. 2001. Pathó Gyula evangélikus lelkész szóbeli közlései. 2001. Az evangélikus egyház jegyzőkönyvei. A 100 esztendős tiszafóldvári evangélikus templom építésének története. (T. F. M. Adattára 637. 90.) Kézirat. Püspöki látogatás jegyzőkönyve 1877. június 5-6. (T. F. M. Adattára) Kézirat, 40 oldal. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye múltja és jelene. Szerk.: Scheftsik György. Pécs, 1935. Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet (Szolnok Megyei Levéltár összeállítása) Szolnok, 1989. 192