Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
A hatvanas évek közepétől hosszú távú tervekkel dolgoztak. Átalakították a vetésszerkezetet, beszüntették néhány növény termelését, például a dohányét, mákét. Az állattenyésztésben a mennyiség helyett a minőségre tették át a hangsúlyt, néhány év alatt a tejtermelés szinte megduplázódott, úgy, hogy csökkenteni tudták a termelési költségeket. 1969-ben a kormányprogram lehetőséget adott zártrendszerű, iparszerü állattenyésztési telepek építésére. Ez alapján először szarvasmarha telepet építettek, ezzel egy időben a szarvasmarha-állomány tbc és a brucellamentesítését is megvalósították. 1972-ben megkezdték a sertéstelep építését és 3 éven belül felépítették. 16 3 1974. szeptemberi sajtótudósítás szerint a tiszafóldvári Lenin Tsz-nél az egyik leghagyományosabb növény a búza, amely a szántóterület 1/3-át foglalja el, 1973-tól zárt rendszerben termelik, a termésátlag ennek következtében 44 q/ha-ról 51,1 q/ha-ra emelkedett, a termelési költség 9 Ft/q-val csökkent. A búzatermelési rendszert a talaj-előkészítéstől a betakarításig minden munkafázisra kidolgozták. 1974 őszétől 15 partnergazdaság kezdte a búzatermelést a tiszaföldvári minta szerint, a rendszer szovjet gépekre épül. 16 4 1975. január l-jén egyesült a Lenin és a Szabad Nép Tsz, így több mint 8 ezer ha területű gazdaság jött létre, amely elsősorban a gabonatermelést és az állattenyésztést fejlesztette iparszerűen. 16 5 Az egyesülés után a megye egyik legeredményesebb közös gazdasága működött Tiszaföldváron. Átlagosan 27 aranykoronás földeken gazdálkodott. Búza- és kukoricatermesztése mellett cukorrépa-, napraforgó-, étkezési borsó és szójatermelése is jelentős volt. A szántóföldi kultúrák vízellátását aszályos időben állami célcsoportos beruházásból készült nyomócsöves öntözőrendszerrel biztosította. Állattenyésztése szarvasmarha és sertés ágazatból állt. Alaptevékenységén túl dobozgyártással, raklapgyártással, pálinkafőzéssel-palackozással is foglalkoztak és vágóhidat is üzemeltettek. A közös gazdaság legfontosabb ágazata a gabonatermelés volt. 1975-ben 2585 hektáron az összterületnek több, mint harmincöt százalékán - termeltek búzát 45,13 mázsa átlaggal. 1980-ban 2359 hektár volt a termőterület, 63,22 mázsa a hektáronkénti termésátlag, közel másfélszerese az országos átlagnak, magasabb az elsőkként jegyzett nyugateurópai országok átlagtermésénél." 6 7 Az állattenyésztés vezető ágazata ebben az időszakban a szarvasmarhatartás volt. 1979-ben - sajtótudósítás szerint - „nyolcszáz literrel nőtt a tehenenkénti tejtermelés", „a megyei tejtermelési átlag 2995 liter volt" itt 5040 litert értek el, 1979-ben 278 vagon sertést adtak le, „megtermelik, előállítják maguknak a szükséges takarmányt", a szarvasmarha-tenyésztés tejtermelésre szakosodott, holstein-frízeket hoztak Amerikából, amelyek közt volt, amelyik elérte a 9000 litert, 1979-ben a tejből 7 millió Ft nyereséget értek el. 1 6* A megyei tsz szövetség kimutatása szerint a Lenin Tsz bruttó jövedelme 1978-ban 91.126.000, 1979-ben 93.651.000 Ft, a mérlegeredmény 1978-ban 40.817.000, 1979-ben 42.922.000 Ft volt. 16 9 1980-ban a Lenin Tsz félmilliárdos vagyonnal rendelkezett, voltak Rába-Steigerek, John Deere-ek, K-700-asok. 17 0 A Tisza II. Öntözőrendszer 7-8000 hektár öntözését biztosította. Szántóterületének 50%-át tudta öntözni. 17 1 A nyolcvanas évek elején Tisza162 Hegyes Zoltán (1982) 15. p. 163 Petrák Katalin szerk. (1980) 188. p. 164 Szolnok megyei Néplap. 1974. szeptember 19. 3. p. 165 Esti Hírlap. 1975. január 8. 3. p. 166 Nóvák László szerk. (1998) 352. p. 167 Hegyes Zoltán (1982) 15. p. 168 Magyar Ifjúság. 1980. április 25. 8. p. 169 MÉSZÖV irattár I/8/a 170 Petrák Katalin (1980) 187. p. 171 Petrák Katalin (1980) 191. p. 153
