Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században

segítségre is szorult. 1948. decemberi kérdőív szerint a tiszaföldvári I. sz. tszcs-nek „az őszi vetés alá szántást a Földműves Szövetkezet traktora, míg az őszi mélyszántást magántraktoros egy tagban szántotta fel"."

5 A közös gazdálkodás gépellátásában jelentős szerepet játszott a cibakházi gépállomás, amely már 1948-ban létrejött."

6 A közös eszköz- és állatállomány megteremtésében nagy jelentősége volt a javak átcsoportosításának. A Dózsa Tszcs a földművesszövetkezet sőrehízlalási vállalkozását vette át."

7 Részben helyben, részben más településeken igénybevett magántulajdonból is kapott az első tiszaföldvári tszcs.

11

8 Sor került állami állatkihelyezésre is."

9 A gazdasági épületek létesítése hitelek igénybevételével indult meg.

12

0 A közös gazdálkodás kezdeti szakaszában a termelőcsoportok üzemméretei még nem haladták meg a tehetősebb parasztgazdaságokét, felszereltségük pedig általában jóval elmaradt azokétól. A személyi és tárgyi feltételek meghatározták a termelőcsoportok tevékenységi körét. 1949-ben a tszcs-k többsége állattenyésztési üzemággal csak igen korlátozottan, vagy egyáltalán nem rendelkezett. Tiszaföldváron az első két közös gazdaság helyzete etekintetben eltérő volt. 1950 februárjában a Dózsa már számottevő állatállománnyal rendelkezett, az Úttörőnek viszont jószága még nem volt.

1"

1 Már az első gazdasági éveknek is egyik fő gondja volt a munkaerőhiány. Erre a Dózsa Tszcs-nél 1949 nyaráról és őszéről is találunk utalásokat, 1950 februárjában pedig már földterület leadására is kezdeményezés történt a munkaerő kevés volta miatt.

12

2 1950 júliusában a honvédség által a Dózsa Tszcs-nek nyújtott segítségről találunk híradást.

1

2' Bár az eszköz- és munkaerőhiány felszámolása, az első közös gazdaságok megszilárdítása 1950 közepéig nem történt meg, ekkortájt a termelőszövetkezeti szektor nagyarányú számszerű fejlesztése került napirendre. Az agrárpolitika egyre inkább a parasztság többségének közös gazdaságokba tömörítését igényelte. Mind nagyobb szerepet kaptak a szövetkezeti szektor bővítésének számszerű előírásai, amelyeket sokkal inkább az eltúlzott igények, mintsem a gazdasági és politikai feltételek reális számbavétele alapján diktáltak. 115 MOL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1949. Tiszaföldvár 116 SZML Szolnok megye alispáni iratai 521 -1 /1949. 117 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 205. őe. 118 Tiszaföldvári elöljáróság 1949. március 23-án értesítette Nemes Lajos helyi lakost, hogy az „őrizetében lévő", más magántulajdonát képező tejhütőt a tiszaföldvári Dózsa György Tszcs-nek adja át. 1949. április 8-i kimutatás a megye tszcs-i részére juttatott Jászboldogháza községből bírság tartozás fejében elszállított állatokról és gazdasági szerszámokról, valamint azok értékéről, eszerint a Dózsa 10 tehenet, 5 üszőborjút, 6 ökröt, 1 borjút, 1 kocsit, 1 vetőgépet és 1 morzsolót kapott, összesen 28.460 Ft értékben. SZML Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 2117/1949.; SZML Szolnok megye főispáni iratai 337/1949. 119 1950. január 3-i minisztériumi kimutatás szerint a Marhaértékesítő NV a tiszaföldvári Dózsa Tszcs-hez 80 db hízómarhát helyezett ki, ami - a MEZIG 1950. február 2-i feljegyzése szerint exportmarha-hizlalási akció keretében történt. SZML MEZIG 198/1950. 120 Az FM Tsz főosztályának 1949. augusztus 31 -i kimutatása szerint a tiszaföldvári Dózsa Tszcs március 12-én gazdasági épületek javítására 3500, június 29-én sertésfíaztató építésére 3400 Ft hitelt kapott. Az FM Tsz Főosztály 1950. január 12-i kimutatásából az tűnik ki, hogy 1949 folyamán ez volt a tszcs által kapott összes hitel. 1950. június 5-i kimutatás szerint az év első felében építkezési hitelt Tiszaföldváron az Úttörő Tszcs 5000, a Dózsa 3000 Ft összegben kapott, de azt még nem használta fel. SZML MEZIG 3916/1949.; SZML MEZIG 529/1950.; SZML MDP 39. f. 2. fcs. 195. őe. 121 A tiszaföldvári körállatorvos 1950. február 14-i jelentése szerint a Dózsa Tszcs-nek 104 szarvasmarhája, 8 lova és 98 sertése van, az Úttörő Tszcs-nek állatállománya még nincs. SZML MEZIG 1.322/1950. 122 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 179. őe., SZML MEZIG 3.853/1949.; SZML MEZIG 1809/1950. 123 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 179. őe. 146