Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
Az általában jellemzőnél nagyobb vagyonhoz jutott, sőt a megyei szövetkezeti felügyelő 1947. szeptember 25-i jelentése a megye legjobban felszerelt földműves-szövetkezetének minősítette a tiszaföldvárit, 7 3 amelynek többek között 9 traktora és 7 cséplőgarnitúrája volt. 7 6 A gépállomány működőképességének biztosításában a szövetkezet saját erőfeszítései mellett az 1947 nyarán kapott hitelek is szerepet játszottak. 7 7 A debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelő 1947. október 22-i jelentése szerint a tagoknak már szántási díj kedvezményt is tudott adni. 7 8 A szövetkezeti tulajdonba adott eszközök fokozottabb kihasználása ellenére a mezőgazdaság vonóerő-állományának összetételében lényeges változás nem következett be. A traktorok száma - amelyet a termelési bizottság 1945. december 12-i kimutatása 30-ra tett 7 4 - a következő években érdemben nem változott, 1948 februárjában 36 volt. 8 0 így a gazdálkodás továbbra is alapvetően az állati vonóerőre épült. Kezdetben azonban az igásállatok mennyisége lényegesen elmaradt a szükségletektől. A földtulajdonosok közel háromezres létszámával szemben a lótulajdonosoké 1945-ben még az ötszázat sem érte el. 8 1 Az első években még a kényszermegoldások alkalmazása sem tudta ellensúlyozni a nehézségeket. Az 1946. szeptember 16-i szociális munkaterv szerint az állatállomány „még a tehenek igázásával sem elegendő a földek megmunkálásához". 8 2 A termelést az eszközhiány mellett - főként 1945^46-ban - nehezítették az elemi károk is. A termelési bizottság 1945. május 27-i jegyzőkönyve szerint „a Tisza vonalán a jégkár 70%-os", 8 3 az 1946. szeptember 16-i szociális munkaterv helyzetelemzése pedig arról tudósított, hogy a határ 50%-os aszálykárt, a szőlő és a gyümölcsös 40%-os jégkárt szenvedett. 8 4 A rendkívül súlyos körülmények között a mezőgazdasági termelés regenerálódása csak lassan indulhatott meg. A megyei termelési miniszteri biztos 1945. december 15-i jelentése szerint Tiszaföldváron búzából a békebeli vetésterületnek csak 50-60%-a van meg a megyei 80%-kal szemben. 8 5 Az állattenyésztés súlyos gondjaira utal egy 1946. szeptember 16-i dokumentum, amely megállapítja, hogy „a tejelő tehenek a gyerekek részére szükséges tej mennyiséget leadni nem tudják, részben a kevés tehén, részben a rossz takarmány miatt." 8 6 A helyreállítás kezdeti lassúságában és korlátozott mértékében számottevő szerepet játszott a mezőgazdaság magárahagyottsága is. A regenerálódás kezdetben gyakorlatilag teljesen, de alapvetően még 1947-48-ban is a parasztgazdaságok saját erejéből valósult 75 MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 352/1947. 76 A megyei földbirtokrendező tanács 1946. augusztus 2-i és a megyei szövetkezeti felügyelő 1947. szeptember 25-i jelentése alapján. SZML Tiszaföldvári Földigénylő Bizottság iratai 138/1946.; MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 352/1947. 77 A fóldművesszövetkezet 1947 nyarán célhitelként csépíőgépszíj beszerzésre 7000, traktorjavításra (3 részletben) 9400 Ft-ot kapott. MOL FOK 41. 78 A dokumentum szerint a szövetkezet a tagoknak 32 Ft-ért szánt holdanként, nem tagoknak 50 Ft-ért. MOL Debreceni kerületi szövetkezeti főfelügyelőség 439/1947. 79 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai 168/1945. 80 A járási gazdasági felügyelő 1948. február 11-i kimutatása szerint. SZML Szolnok megye gazdasági felügyelőségi iratai 409/1948. 81 A lótulajdonosokról készült 1945. december 12-i kimutatásban 433 név szerepel. SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai 171/1945. 82 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 2802/1946. 83 SZML Tiszai Alsó Járás Termelési Bizottságának iratai, Tiszaföldvári jegyzőkönyvek 12/1945. 84 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 2802/1946. 85 MOL FM Termelési Főo. 43 - 25.907/1945. 86 SZML Tiszai Alsó Járás főjegyzői közigazgatási iratai 2802/1946. 141
