Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
április 25-i jegyzőkönyv szerint a határt 7 részre osztották és az így kialakított körzetekben „a munkát l-l termelési bizottsági tag ellenőrzi". 5 3 Négy nap múlva a termelési bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely szerint „a gazdáknak kötelezővé kell tenni, hogy minden 5 naponként jelentsék be a vetésterületüket", mert azt „az Orosz Katonai Parancsnoksághoz" jelenteni kell. 5 4 A termelés megindítását szolgáló intézkedések mellett 1945 tavaszának legfontosabb mezőgazdasági eseménye a földosztás volt. Erre a március 18-án kihirdetett, „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép foldhözjuttatásáról" intézkedő 600/1945. ME. számú rendelet adta meg a lehetőséget. A 600-as rendelet végrehajtása során Szolnok megyét az igénybevételi lehetőségek szük volta és az ebből fakadó társadalmi feszültségek jellemezték. Tiszafoldvár etekintetben a megyén belül a viszonylag kedvezőbb lehetőségekkel bíró községek közé tartozott. Kezdetben - amikor még „sokan bizonytalankodtak, féltek földet igényelni" - itt nem is korlátozták az igénylés mértékét, 3 5 sőt - 1946. július 31-i jegyzőkönyv szerint - a helyi földigénylő bizottság 1945 tavaszán 478 kat. h. földet adott át a mesterszállásiaknak kiosztásra. 5 6 A viszonylagos földbőség következtében a földosztás gyorsan lezajlott. A földigénylő bizottság azt írta a helyi termelési bizottságnak 1945. június 29-én, hogy „a község területén található elosztható, illetve megváltható földmennyiséget még március hó 31. és április hó 15. között mind felosztotta". 5 7 A gyorsan és más területekhez képest kevesebb problémával megtörtént földosztás nyomán a korábban az igényléstől tartózkodók közül sokan megváltoztatták korábbi álláspontjukat. Ennek következtében a kezdeti kedvező helyzet Tiszaföldváron is rosszabbá vált. A földigénylő bizottság 1946. március 25-én 251, 1947. január 10-én 330 kielégítetlen földigénylőről tett említést. 5 8 A pótlólag jelentkezettek százai mellett kb. 1200 még hadifogságban lévő személyt is potenciális földigénylőként vettek számba 1946 tavaszán." A juttatásra várók érdekében a helyi földigénylő bizottság többféle intézkedést és kezdeményezést tett. Korlátozta az egy családnak adható föld nagyságát 6 0 és - kevés sikerrel járó - kísérletet tett a Mesterszállásnak átadott földek visszaszerzésére is. 6 1 Az utólag keletkezett földhiány áthidalására 1946. március 25-én a földreformrendelet által az igénybevétel alól mentesített 100 kat. holdas birtokokhoz való „hozzányúlás" lehetőségét kérte. 6 2 Az utólagos változások miatt a földreform az 1945. évi tavaszi gyors kiosztás ellenére helyi viszonylatban is elhúzódó folyamattá vált. A módosítások és a műszaki munkálatok még két és fél esztendőt vettek igénybe. A megyei földhivatal Tiszaföldvárt 1947. december 2-án sorolta azon települések közé, ahol a földreform telekkönyvezése megtörtént. 6 3 53 Uo. 5/1945. 54 Uo. 6/1945. 55 Varga Lajosné (1971) 15. p. 56 SZML Tiszaföldvári Földigénylő Bizottság iratai 125/1946. 57 SZML Tiszaföldvári Földigénylő Bizottság iratai, szám nélküli 58 MOL OF 247.395/1947. és SZML Szolnok megye főispáni iratai 69/1947. 59 MOL OF 247.395/1947. 60 A korlátozás eredményeként „szántóból két kat. holdnál kevesebbet, s tizenkét holdnál többet általában nem adtak" Varga Lajosné (1971) 15. p. 61 A földigénylő bizottság 1946. július 31-i jegyzőkönyve szerint az 1945 tavaszán átadott 478 kat. h.-ból a megyei földbirtokrendező tanács közreműködése mellett is csak 50 kat. h.-t kaptak vissza a földváriak a mesterszállásiaktól. SZML Tiszaföldvári Földigénylő Bizottság iratai 125/1946. 62 MOL OF 247.395/1947. 63 MOL Országos Műszaki Hivatal (OMH) 80.039/1947. 138
