Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
A járási székhely áthelyezésének első lépéseként 1947 decemberében átköltöztetik Kunszentmártonba a járási rendőrkapitányságot. 6 4 A megye 1948. ápr. 15-én tartott kisgyülésén határozatot hozott, hogy a tiszai alsójárás székhelyét Tiszaföldvárról Kunszentmártonba helyezi át. A törvényhatósági bizottság a gyűlésre szóló meghívóban két tárgykört tüntetett fel; ezek között nem szerepelt a járási székhely áthelyezése. Ezért csak egy tiszaföldvári törvényhatósági bizottsági tag jelent meg, Vámos József. Ő azonnal tiltakozását jelentette be, de nem vették figyelembe hozzászólását, és a megye Tiszaföldvárt megfosztotta járási székhely szerepétől. Április 18-án Tiszaföldváron az elöljáróság rendkívüli ülést hívott össze, hogy a településre nézve sérelmes döntést megtárgyalják. Másnap levélben fodultak a belügyminiszterhez, amelyben az összes tiszaföldvári politikai párt, érdekvédelmi szervezet tiltakozását fejezte ki a székhely megszüntetése miatt. A tiszaföldváriak indokként hozták fel, hogy a község a járásnak megfelelő épületet készített, ezt hosszú évekig fenntartotta, az épületben pedig a főszolgabírónak is megfelelő lakást biztosított. A székhely áthelyezését a járás 11 községe közül kezdetben 6 kérvényezte. A Belügyminisztérium kívánságára az összes községi képviselő-testület újratárgyalta az áthelyezést. A tiszai alsójárás községei közül ekkor már csak Cibakháza, Nagyrév és Tiszaföldvár nem támogatta a székhely áthelyezését. Az alispán támogatta Földvár kérelmét, még akkor is, amikor már végleg eldöntötték, a járási székhely Kunszentmártonba költöztetését. 1949 januárjában írt a belügyminiszternek, hogy Földvárt továbbra is célszerű lenne meghagyni a tiszai alsójárás kötelékében. Adózás és igazságszolgáltatás szempontjából a szolnoki adóhivatalhoz és járásbírósághoz tartozott, a közigazgatási ügyek intézése szempontjából Kunszentmártonhoz csatolták. 6' 1950. május 9-én Kunszentmártonban Hajnal István járási főjegyző hivatalosan átadta a járási főjegyzői hivatal vezetését Erdei Ágostonnak. 6 6 Ezzel megszűnt Tiszaföldvár járási székhely szerepe, amelyet 1884 óta gyakorolt. Tiszaföldvárt á járási székhely elvesztésén kívül fájdalmasan érintette Martfű önálló településsé válása. 1949. november 2-án a Tiszaföldvári képviselő-testület tudomásul vette a belügyminiszter és az alispán rendeletét, mely szerint Martfű 3349 hold területtel önálló község lett. 1949-ben a tiszaföldvári, öcsödi és mezőtúri határrészek összevonásásával létrehozták a 9533 hold területű héki tanyaközpontot. 1951-ben rendelte el a belügyminiszter a tanyaközpont önálló községgé alakítását. Az új község területét három szomszédos település határrészeiből alakították ki Öcsödtől 1947, Tiszaföldvártól 4820, Mezőtúrtól 9078 holdat csatoltak át. Tiszaföldvárt elszakították a Tiszai alsójárásból és a Szolnoki járáshoz osztották be. Ezt követően a Tiszaföldvári Községi Tanácsot 1950. október 26-án alakították meg. Tanácselnöknek özv. Takács Istvánnét választották, elnökhelyettes Nyitrai Mihály, titkár Kovács Imre lett. A tanácstagok száma 91 fő, a póttagoké 46. Á végrehajtó bizottságot 9 fő alkotta. A tanácsi apparátus létszáma az első években 3 előadó, 2 segédkezelő, 1 könyvelő, 4 segédnyilvántartó, 2 irodakezelő, 1 gépíró, 1 gyors- és gépíró, 2 végrehajtó, 6 hivatalsegéd volt. 6 7 1950. december 27-én a községi tanács 8 bizottságot alakított. Minden bizottság 7 taggal működött. A következő bizottságok segítették az apparátus munkáját: pénzügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi, közellátási, ipari, építési, közlekedési, közegészségügyi és népjóléti, oktatási, népművelési. 64 SZML Tiszaföldvár T.jzkv. 32/1946.; 42/1946.; 100/1946.; 158/1947.; 172/1947.; 28/1948.; 65 SZML Alispáni 179/1949. 66 SZML Szolnok Megyei Tanács V. B. (továbbiakban: MTVB) Igazgatási o. 521-12/1950. 67 SZML Szolnok MTVB Elnöki ir. 522-7/1950. 100
