Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993

testület 1 képviselővel. A négy politikai párt 9-9 tagot küldhetett. Az ötödik párt nem kapott lehetőséget, mivel szervezését még nem fejezte be. A kisgazdák nem tartották igazságosnak, hogy a legnagyobb létszámú kisgazdapártnak annyi követe legyen, mint a kisebb kommunista pártnak. Az egyházak és az érdekképviseleti szervezetek küldötteit törölték, de nem jelent meg senki a hegyközség, a szellemi munkások, a tisztviselői kar és a kereskedők közül sem. A főispántól kérték a képviselő-testület feloszlatását és a korábbi megállapodás értelmében történő felállítását, hogy a pártok létszámuk arányában kapjanak helyeket, kiegészítve az érdekképviseletek küldötteivel.

5

6 Tiszafóldvárra márciusban érkezett a földreform híre. Budapestről érkezett egy Bakó Kálmán nevü MKP-tag, aki közölte a helyi kommunista párt vezetőivel, meg kell kezdeni a földosztást. Ezt követően a MKP nagygyűlést hívott össze, ahol megválasztották a helyi földigénylő bizottságot. Az elnök Strasszer Árpád lett. Márciusban megkapták az utasítást a földosztás elkezdésére, de a munka lassan indult. A községet megszállva tartó szovjetek ekkor erélyesen közbeléptek és azt követelték, hogy 3 nap alatt hajtsák végre a föld osztást.'

7 A községi földigénylő bizottság májusban megkezdte tevékenységét. 1947. február l-ig kiosztásra kerül 7420 kat. hold föld 1270 földigénylőnek.

l

S Megalakultak az újgazdák érdekképviseleti szervei. 1945. okt. 25-én megszervezték a Földmüvesszövetkezetet. Elnöke Jurcsó Sándor, titkára Pető András lett.

3

9 1946. ápr. 14-én a helyi MKP helyiségében nagygyűlést tartanak a földhözjuttatottak és megalakítják az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) helyi szervezetét. Elnök Oláh Imre, titkár Pető András.

6

0 Az 1945-ben tartott nemzetgyűlési választásokon az FKgP 3415, az MKP 1432, az SZDP 1005, az NPP 954 és a PDP 75 szavazatot szerzett a községben.

6

1 A nemzetgyűlés 1947-ben új választási törvényt fogadott el (1947. évi XXII. tv.) Ez kizárta a választásra jogosultak közül a Horthy-korszak jobboldali pártjainak vezetőit, a politikai okból B-listára kerülteket. Ezáltal csökkent a jobboldali pártokra szavazók száma. A kommunisták még egy választási csalást is bevezettek. Elfogadtatták, hogy a szabadságon vagy kiküldetésben lévők szavazataikat bárhol leadhassák. Ezzel a névjegyzék kivonattal (kék színe miatt kapta a „kékcédula" elnevezést) más helységben is lehetett szavazni. A Belügyminisztérium mintegy 200 ezer hamis szavazócédulát nyomatott, a létrehozott szavazóbrigádok tagjai gépkocsikkal községről községre járva több helyen is voksoltak. Ez volt a „kékcédulás hadművelet". Tiszaföldváron - a választókerület székhelyén - működött az összeíró és választási bizottság. A választási munkák lebonyolítására a községházán rendezkedtek be. A kisgazdapárt és a Kommunista Párt helyi szervezete panasszal fordult a főispánhoz a választásból kizártak ügyében. A főispán az észrevételt továbbította a belügyminiszter felé, de más nem történt. Augusztus 23-án a kommunisták tiltakoztak, hogy a választók közé 3 személyt jogosulatlanul vettek fel (az egyik valaha járási főszolgabíró volt, a másik kettő pedig csendőr). Ezeket természetesen kizárták a választásból. Az 1947. augusztus 31 -re kijelölt szavazás a községben 13 szavazókörben folyt le. Egy választási jegyzőkönyv alapján úgy tűnik, Tiszaföldvárt is meglátogatták a „kékcédulás hadművelet" résztvevői. A 13. sz. szavazókörben (központja a Martfűi iskola) megjelent 3 személy, akik Kecskeméten kiállított névjegyzék-kivonatot mutattak be. Más igazolást 56 SZML Tiszafóldvár ir. 90/1945.; Főispáni ir. 659/1945. 57 MKP 11. 58 MKP 12-13.; Somlyai Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok, 1981. 61. 59 MKP 12.; Borzák Lajos: Szövetkezeti magvetők. Szolnok, 1971. 53. 60 MKP 12-13. 61 Adatok II. 362. 97