Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
A Kereskedelmi Minisztérium 70846/1934. sz. rendeletével megállapította Magyarország főközlekedési úthálózatát. A Tiszaföldváron átvezető szolnok-tiszainokai III. rendű főutat ezután nevezték el 411. sz. útnak. A Tiszazug közlekedésének javítása érdekében a központi kezdeményezések mellett magánvállalkozók is igyekeztek bekapcsolódni. 1926-ban Juhász János és Szegedi István vállalkozók 6 autóbuszt indítottak a Tiszazugban. A Tiszakürt-Szolnok városház közti útvonalon közlekedő B 39-195 rendszámú jármű betért Földvárra is. A B 39-158 rendszámú pedig Tiszakürt-Tiszaföldvár vasútállomás között szállította az utasokat. Az 1930-as években a Szolnoktól Tiszaföldvárig terjedő utat 1 Pengő 60 fillérért lehetett megtenni. Lelesz János pedig a Tiszaföldvár-Kunszentmárton útvonalon kapott engedélyt autóbuszjáratok indítására. 1933. jan. 25-én indult Deim Károly omnibuszjárata, amely a helyi távolságok legyőzésében segített. A jármű a piactértől a Barta-kocsmáig szállította az utasokat szerdai és szombati napokon. 5 1 Újjáépítés és forradalom (1945-1956) A háború befejezése után Tiszaföldváron is több párt alakult. A Magyar Kommunista Párt (MKP) tiszaföldvári szervezete 1944. dec. 20-án alakult meg a szőlőbeli Pásztrai-házban 25 fővel. A párt első titkára Strasszer Árpád lett. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) 1945. jan. l-jén alakult újjá, mivel a háború előtt is jelentős szerepe volt. Létszámát és befolyását tekintve hamarosan a legjelentősebb párt lett a községben. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi szervezete 1945. február l-jén jött létre, titkárnak Sipos Gyulát választották." 2 A Polgári Demokrata Párt (PDP) 1945. febr. 5-én, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) 1945 februárjában alakult meg. 5 3 1947. március 15-én jött létre a Magyar Szabadság Párt helyi szervezete. 5 4 1945. május 2-án a tiszaföldvári nemzeti bizottságnak 8 tagja volt. Elnök: Strasszer Árpád, tagjai Tárnyik István (MKP), Sipos Gyula, Mráv János (SZDP), Korom Károly, Szőke László (NPP), Galló György, Dorkota Lajos (PDP). 5 5 A nemzeti bizottság 1945. március 2-án összeült, hogy újjáalakítsák a községi képviselő-testületet. A képviselő-testület munkájában (mint az országban más helyeken is) a pártok által delegált személyek vettek részt. Ezzel a lépéssel a szovjet megszállási zónába került Magyarországon megszűntek a demokratikusan választott önkormányzatok. A háború előtt a lakosság megválaszthatta képviselőit. Most a pártérdekek szerint intézték a falu ügyeit. A pártok súrlódásai már az első, 1945. március 10-én megtartott képviselő-testületi gyűlés után felszínre kerültek. A helyi kisgazda és szociáldemokrata párt márc. 18-án fellebbezést nyújtott be a főispánhoz. A levél szerint Tiszaföldváron a nemzeti bizottság február végén meghatározta a képviselő-testület összetételét. Ez alapján képviseletet nyert a 3 nagyobb egyház (református, evangélikus, katolikus) l-l, az Ipar51 T. V. 1933. 4. sz. 52 Az MKP és SZDP működése Tiszaföldváron 1945 és 1948 között. DAMHA: 2118-91. (Továbbiakban: MKP) 53 SZML Tiszaföldvárir. 1788/1946. 54 Adatok II. 362. 55 SZML Főispáni ir. 401/1945.; Adatok II. 362. 96
