Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

A kolónia

ajánl föl a művészházak építésére — Szolnok város áldozatkész közönsége. — A főispán ezután megalapítja a szolnoki művészegyesületet s már 50 alapító, — 170 rendes, — s 12 művész, — összesen 232 tagja van, mikor alakuló közgyűlését 1901. évi ápril hó 28-án, a minister kiküldöttjének, Lippich K. Elek osztálytanácsos úrnak, — s a vidék, — és Szolnok város értelmiségének tömeges részvétele mellett megtartja, alapszabályait megalkotja, s tiszteletbeli tagjait, védnökét, elnökségét és tisztikarát megválasztja. — Eljött tehát az ideje annak, hogy az egyesület, a művészházak fölépítéséről gondoskodjék. S e czélból, vallás- és közoktatásügyiminister úr ő nagyméltósága, Gyalus László építész-tanár urat, a tervek elkészítésével megbízta s a művészeti egyesület építő-bizottsága, a két művészház fölépítését, nyilvános árlejtés útján, Pápai Mihály szolnoki építőnek 65,000 korona építési összegért vállalatba adta. — Az építkezés a múlt év őszén vette kezdetét. S midőn Szolnok város közönsége elhatározta, hogy a művészházak részére átengedett ingatlan előtt fekvő terület befásíttassék: dr. Kohner Adolf, a művészeti egyesület elnöke, tiszteletre méltó áldozatkészséggel, a művészházak egész környékét, saját költségén parkíroztatta. — S a magyar festőművészek kezdeményezése, — a nagym. m. kir. vallás- és közoktatásügyiminister úr támogatása, — Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, — és Szolnok város közönségének nagylelkűsége, — a vármegye főispánjának fáradhatlan és odaadó buzgalma, — dr. Kohner Adolf egyesületi elnök áldozatkészsége, — s az alapító és rendes tagok hozzájárulása folytán, ma már, a mi szép magyar alföldünknek központján, a szolnoki régi várban, tizenkét műtermével s ugyanannyi lakosztályával, készen áll a két művészház, hogy művész lakóit új otthonunkba befogadja. — ... Valamikor véres harczok, — a magyar nemzet életének létkérdését eldöntő csaták dúltak e helyen. Ez a hely, a múlt századokban feltűnni és leszállni látta az ozmán holdat, hallotta Rákóczi tárogatóinak kesergő szavát s a szabadságharcz győztes honvédéinek mámoros diadalénekét. — Most, a képzőművészet, egyik legszebb fegyverével: az alkotó ecsettel indul innen magyar festőművész-gárdánk hódító körútra. — ... Évtizedekkel ezelőtt Pettenkofen Ágost, a nagy festőművész födözte föl e helyet: — a magyar alföld festői népét, fantasztikus egét, sugárzó levegőjét, rengő délibábját, mély nyugalmát — a magyar festő művészetnek. — Diadalmasan nyomuljon utána, ez a nemzedék! Seregéből megannyi nagy, művész-költője támadjon a magyar népnek, a magyar alföldnek, ez arany kalásszal ékes rónaságnak, melynek fölötte lenge délibáb, enyelgve üz tündérjátékokat. Szolnok, 1902. június hó 20. Gruber József, az egyesület titkára." (Szolnoki Lapok 1902. június 29. 3.) L \j*M t l W0 ,sfm '"-;. m $\ • .-\j# m | f % _ ' ül* Ketten az alapítók közül. Szlányi Lajos (kalapban) és Mihalik Dániel (kezét térdén összekulcsolva ül) Lotz Károly festőiskolájának növendékeiként 1891-92 körül 78