Kertész Róbert - V. Szász József - Zsolnay László szerk.: Szolnoki művésztelep 1902-2002 - 100 éves a szolnoki művésztelep (2001)

Zsolnay László: A Szolnoki Művésztelep a II. világháborútól napjainkig

Rékassy Csaba 1937-ben született Budapesten. 1952-56 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium grafikai szakán tanult. 1956-62 között a Képzőművészeti Főiskolát általános murális szakon végezte Kádár György irányításával. Festőművész oklevelet kapott, de grafikai tevékenysége tette ismertté. 1970-ben a VIII. Tokiói Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottja. 1971-ben Tornyi János-díjat és SZOT-díjat kapott, 1972-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1975-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el, 1983-ban az IBBY Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács díját kapta. 1985-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész. 1989-ben háromévi súlyos betegség után halt meg. Szolnokra a hetvenes évek végén érkezett feleségével, Ágotha Margittal. Először vendég, majd 1984től törzstag. Idejük egy jelentős részét ettől kezdve Budapest mellett Szolnokon töltik. Ha azt mondjuk Rékassy Csabáról, sokoldalú művész volt, igazat mondunk, de nem eleget. Kezében a leghétköznapibb tárgy is életre kelt. Rézmetszetei mellett órái, gyermekjátékai, ékszerei mívessége és eredetisége mindenki mástól megkülönbözteti. Lapjain tudósok, garabonciások tűnnek fel, máskor mesebeli holdbéli utazások vagy Ovidius Metamorphosisa olyan szeretetteli iróniával, ami csak rá jellemző, amire csak ő volt képes (9. kép).

21 Pogány Gábor Benő szobrászművész 1987ben tért haza szülővárosába, s a művésztelep törzstagja lett. Az első években a régi pavilonban kapott helyet, de 1995-ben a leromlott állagú I. sz. épületből egy műteremépítési lehetőséggel rendelkező városi épületben nyert bérleti jogot. Pogány Gábor Benő a Szolnoki Művésztelep legfiatalabb alkotója. 1962-ben született Szolnokon, szülei rajztanárként dolgoztak. 19771981 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanult Budapesten, majd 19821987 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, amit kitüntetéssel végzett el. Tanulmányai mellett kitanulta a bronzöntést is. 1985-ben részt vett az Aberdeen International Youth fesztiválon Skóciában. Szívesen dolgozik bronzzal, kővel, műanyaggal. Kisplasztikái monumentálisak, mintegy felkészülést jelentenek köztéri szobraira, amikből már több áll országszerte a köztereken. Érdeklődésének középpontjában az ember van, a vertikálisan, majd horizontálisan elhelyezkedő fizikai és emberi kapcsolatokat, ingatag egyensúlyokat kutatja és ábrázolja merészen szobrain. Alkotói hitvallása: egy szobor akkor jó, ha messziről is izgalmas, s a megközelítés minden stádiumában olyan élményt nyújt, hogy a néző kényszert érezzen arra, hogy egyre közelebb menjen, egészen a tapintásig. Köztéri szobrainak felállítását alapos környezettanulmány előzi meg, nem azok közé a művészek közé tartozik, akik műtermük mélyéről ajánlanak ki egyet a megrendelőnek. Minden szobor egyedi. Oda, és csak oda készül, ahová megrendelik. 7 0. Pogány Gábor Benő: Feszültség, 1987 2

' Zsolnay László: A rajzoló Noé bárkája. Jászkunság 1996. november 129