Füvessy Anikó szerk.: A megújult néprajzi gyűjtemény. Időszaki kiállítás (Tiszafüred, 1999)

környéken ezek a pamuthímzések a szálak számlálásán alapuló, merkelésnek is nevezett keresztszemes hímzések körében a legrégiesebbek. Egyszerűbb vagy bonyolultabb mintasorok kerültek a dísztörülközőkre, csigacsináló kötényekre, abroszokra, szakajtókendőkre. Csigavonalak, csillagszerű virágok önállóan vagy kazettába zárva, élethűbb növényi elemek egyaránt előfordulnak köztük. Ritkábban madár- vagy emberábrázolással is találkozunk. A XX. század elejétől az elemi iskolákban is kötelező jelleggel tanították a hímzést, horgolást, az egyházi iskolákban oktatása nagyobb múltra tekint vissza. Vizsgadarabként a tanulók keresztszemes mintacsíkot készítettek, mely egyszerűbb sormintákat, virágos-leveles ornamentikát, betűket és számokat vonultatott fel. Gyűjteményünkben ilyen vizsgadarabok 1878-tól találhatók. A jellegzetes hímzéskultúrák az iskolai oktatás és a mintakönyvek terjedésével fokozatosan felbomlottak. A XX. század elejétől ilyen közvetítésű keresztszemes mintákkal hímezték a lányok stafirungjuk közszemlének kitett darabjait. A még hagyományosnak ható gránátalmás mintasor mellett makkos, összetett virágcsokros változatok is terjedőben voltak. A Jó reggelt feliratúak dísztörülközők. Más funkciójú konyhai textilekhez hasonlóan monogrammok utalnak egykori tulajdonosukra. A hímzések mellett szövött betétű textilek is népszerűek voltak, legtovább Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaszőlős és Tiszaszentimre lányainak, asszonyainak keze alól kerültek ki. Szövött mintájuk piros, kék, ritkábban piros feketével. A rájuk szőtt sorminták elnevezése: csigás, rózsás, csillagos, lepkés, ciprusfás, szíves, szegfűs, héberbetűs. Ritka az olyan minta, mint az a melleskötény, melyen embersor fordul elő. Szövött felirat vagy név is csak néhány darabot díszít. A köznapi használatú konyhai ruhák sorában az egyszerű, de hagyományos szövött vagy hímzett csíkminták még a II. világháború után is divatosak voltak. Tiszafüred környékére a XX. század elején más vidékek divatos hímzésmódjai is eljutottak. A kalodás elnevezésű vagdalásosszálhúzásos munkák elnevezésükben is őrzik kalotaszegi eredetűket. Legdivatosabbak az 1920-1950 közti években voltak. A matyó hímzésekkel már a XX. század elején megjelentek a vásárokban a viszonteladók, melyek a módosabb lányok hozományának kiemelt darabjai lettek. A szegényebbek az egyszerűbb mintájú