Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

mellette lévő magasabb hegy „Odorhegy” (657,2 m). Igaz, hogy az Odorhegy nagyrészt nem karsztosodó agyagpala, de ahol (földtani ablakok,, vannak, ott kibukkanik a triász-időszaki tűzköves szürkemészkő, s benne kisebb üregek, repedések, hasadékok. Tehát nemcsak az ’’Odorvárhegy”-ben szerepel az „odor” szó, de a mellette lévő, vele „összenőtt”, jóval magasabb hegy nevében is. (Érdekességként jegyzem meg, hogy a kb. 2 km hosszú Hajnóczy-barlangban semmiféle antropogén nyomot sem találtak, az „Odorvári-hasadékbarlang”-ban, annak „Akna” nevű, egyik legmélyebb részében egy kőtörő kalapács került elő, de korát nem tudtuk meghatározni. Az emberi nyomok hiányának oka a barlangi nyílások elfedettsége húzódó törmelékkel. Ez legjobban megnyilvánul a Hajnóczy-barlangnál.

Mint legtöbb várral kapcsolatban, így Odorvárral kapcsolatban is vannak különféle mondák, legendák, mesék, népi állítások, amelyekre néha „esküsznek is”, s a makacsabbját nem lehet meggyőzni e mesék valótlanságáról. Odorvárral kapcsolatban a következő két népi hiedelmet ismertetem.

Az első hiedelem nemzetközi vándorhiedelem: a vár egy másik várral áll alagúti összeköttetésben, az alagútban víz folyik, s az egyik várban vízre helyezett kacsa a másik várban kerül felszínre. Esetünkben Odorvár az egri várral van e hiedelem szerint alagutas összeköttetésben, s a kacsát itt is „kifogták”: Egerben eresztették vízre. — Tulajdonképpen nem is kellene cáfolni ezt a képtelenséget, de Bükkzsércen erősen hiszik, hogy így volt — sajnos, még a fiatalok között is akadnak „hívői”. Felvilágosító szavaimra volt, aki a budapesti metróval hozakodott elő: ha azt meg tudták csinálni, miért ne lehetne alagutat „fúrni” Eger és Odorvár között. E vakhit előtt megáll a józan ész, de egyben régebbi és újabb közoktatásunkra, így ismeretterjesztő munkánkra is árnyékot vet. (E gigantomániás hiedelmekre van tudományos magyarázatom is, de ez nem tartozik Odorvár történetéhez.)

A másik mesét „Odorvár lilioma” címen dr. Mizser Lajos közölte le 1984-ben. E mese szerint Odorvárban rablók laktak, éltek; sanyargatták a környék falvait, azok lakóit (jobbágyok), s már csak az erre tartó Mátyás királyban és vezérében — Rozgonyi Sebestyénben — bíztak. De a király lassan érkezett, s egy napon Odorvár rablói feldúlták Cserépfalut, elvittek mindent, a rablóvezér pedig elragadta Örzsikét, a falu legszebb lányát, amikor éppen sárga liliomtöveket szedett a kertjükben. A falu elhatározta, hogy nem várják be Mátyás királyt, hanem Bálint — Örzsike mátkája — éjjel felkapaszkodik a falakon, s kinyitja Odorvár

43