Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
szót mondják „Ódor”-nak is, „odor”-nak is. Figyeljük meg, hányszor előfordui az „odor” szó Odorvár térségében: 1. Odorvár, vagy Odorvárhegy, 2. Odor, 3. Odor-lápa, 4. Odor-oldal, 5. Odor-völgy, 6. Odor-tisztás, 7. Pics-Odor, 8. Pics-Odor-lápa 9. Pics-Odor-kút (forrás, kiépítetlen), 10. Odorhegy. „Mi akkor az igazság?” — kérdzi dr. Mizser Lajos, ha az „Odor” szó nem az „odor: üreg, lyuk”-ból származik. Odorvár nevét személynévi eredetűnek tartja. Egyik tanulmányában idéz az 1351. évből egy oklevélrészt, amelyben Erzsébet királynő (Nagy Lajos királyunk felesége) a Hatvani Konvent előtt eltütja Peskó odori alkapitánynak, hogy jogtalanul dézsmát (tizedet) szedjen Cserépfalu és Bogács községek lakóitól. Latinul egy rész: „Peskoni Vice Castellano de oldruh”, azaz: „Peskónak, az oldruhi al-várnagynak” — ti. eltiltja, megparancsolja a királynő stb. Való igaz, hogy az Oldruh személynév a német Oldarich-ból származik. Valószínűnek tartom azonban, hogy az oklevélszerkesztő, vagy író szerzetes szláv, vagy méginkább német származású volt, az „odor” szót nem ismerte, előtte értelmetlennek hangzott, s írta helyette a szerinte értelmes „Oldruh” szót. Nem egyetlen eset lenne középkori okleveleinkben az ilyen és ehhez hasonló elírás. Szabadjon egy pár év előtt történt hasonló esetről beszámolnom; Szabó Magda írónő férje — a néhai Szobotka Tibor — beadott egy kéziratot egy lektorátusra, ahol a szöveg helyes „fikció” szavát „fickó”-ra javította a lektor, a „cezúra” szót pedig „cenzúrára”. (Aki valamelyest ismeri a latin nyelvet, az látja, hogy milyen óriási tévedés történt ezekből a „javításokból”.) Ha IV. Béla királyunk 1248-ban engedélyezi „Kerek-kő”-n a várépítést, akkor az 1351. évi oklevél miért írná „Oldruh-vár’’-пак, „Oldruhi vár”-nak? Csakis az oklevél szövegének, illetve a vár nevének önkényes megváltoztatásával kerülhetett be az „Oldruh” szó kis „ó” kezdőbetűvel, dr. Mizser Lajos is így közli tanulmányában. Ne feledjük el: dr. Györffy György leír a térségből, az Árpád-korból egy jól értelmezhető „Odormány” szót, amelyben a ,,-mány” hegyoldalt is, völgyet is jelenthet. A ,,-mány” egy változata, a „mái” szó ma is él 36
