Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
emlékművet ennek a nagyszerű franciának a tiszteletére, emlékezetére. Még választ sem kaptam! Ez Van!] Befejezésül még annyit, hogy a kis Odorvár is a Magyar Történelem, a Magyar Táj, a Magyar Természet egy része a vadregényes Hórvölgy fölött. A magyar teljességhez tartozik, keserves-gyönyörű 1100 évünk szerves része ez is, amit meg kell(ene) becsülni, ápolni-védeni, 8. Pirosra festett (cerízpiros) magyarázó szöveg az Odorvár feljárójától jobbra. Felül ODORVÁR bevésés. A leletek alapján: Kőkori telep Vaskori erőd Középkori magyar vár Későbbi bevésés: Huszita rablófészek Lerombolták 1473 körül Kőkori telep akkor lehetett, amikor a Subalyukat még az ősemberek birtokolták. Vadászó helyük volt. — Vaskori eród a keltáké lehetett a Nagy Sánc és Tebe földvárak előőrse, hiszen védekezni kellett az előrenyomuló kimmerek és skythák ellen. — Magyar vár 1248-tól „Kerekkő” néven, 1844-től Odor hegy. Giskra uralma idején huszita kirohanási központ a Dél-Bükk falvaira, végezetül leromboltatja Mátyás királyunk. A sziklavésés tehát tartalmazza a vár és a csúcsrégió rövid történetét. 52
