Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

esetleg a fellegvárban volt ciszterna. — Ha feltevéseim nem helyesek, akkor én is csak azt tudom mondani, amit a „Bükki Nemzeti Park” c. hatalmas kötet szerzői:„A vízszerzés valószínűleg sok várban megoldatlan volt. Bükkszentlászló—Nagysánc egyenesen talány számunkra— Hogyan lehet ilyen körülmények között átvészelni tartós ostromállapotot?”

A hegy XIII. századi neve: „Kerek-kő”, erdőből kiemelkedő kopár sziklaszirtet jelent. (A „kerek” szavunk 1055-ben „erdő”-t is jelent!) A „Kerek-kő” nevt több éven át érdeklődtem Bükkzsérc és Cserépfalu idősebb embereinél, de nem ismerik. — Ami pedig az „Odor” és „Odor” szavakat illeti, az „Ódor” szó, illetve kiejtés kiejtésbeli könnyebbségéből ered. Próbálja csak az ember hangosan kiejteni a szót mind a kétféleképpen! Az „Odor” kiejtése ugyan rövidebb idejű, de az „Od-” kiejtéséhez egy árnyalattal több szájerőfeszítés szükséges, mint a pár pillanattal hoszabban, de könnyebben ejthető „Ódor” szónak a kimondásához. (Meg kellene vizsgálni — hatalmas munka lenne! — nyelvésznek, hogy nincs-e a magyar népnyelvben valami tendencia a hosszú magánhangzók szaporítására.) — Még a valószínűségszámítás is a földrajzi „odor” és nem az „oldruh — odor” mellett szól. Az Odorvár körüli 1—3 km-es körzetben a földrajzi nevek magyar eredetűek, túlnyomó többségükben földrajzi alapon keletkeztek, néhány szláv vagy szlávgyanús név akad, de német eredetűt nem találtam:

1. Aranygomb,

2. Büdöskút (forrás),

3. Büdöskút-tető,

4. Csákány (Kis-, Nagy-),

5. Cseresznyés-kút (forrás),

6. Cseresznyés-völgy (patak),

7. Előhegy,

8. Eregető,

9. Fénykő (Fen-kő),

10. Fénykő-kút (forrás),

11. Füzérkő,

12. Hárskút (forrás),

13. Hárskúti-lápa (oldalvölgy),

14. Hidegpataka,

15. Hódos,

16. Hór-völgy,

17. Illés paliaga,

41