Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

mészégető kemencékben tűntek el, hanem lerombolták a várat, felsorolok több olyan középkori (vagy régebbi) várat, amelyek nem mészköves területen épültek —- tehát mészégetésre nem használhatták fel az építőköveket —, mégis alig vehetők észre, mert lerombolták azokat:

1. Szanda (andeziten van; kb. olyan állapotban van, mint Odorvár),

2. Romhány (ma egy kerek földkupac),

3. Pásztó,

4. Agasvár (andezit, alig lehet a kevés rommaradványt megtalálni, pedig a csúcsot erdő sem fedi, távol van minden településtől),

5. Kanázsvár (vulkanikus kőzetből épült fel),

6. Szarvaskő (szinte alig van falmaradványa),

7. Szendrő,

8. Fonyód (bazalt; ma már bazalt is csak „múzeumi” mennyiségben van),

9. Tihany — Csúcshegy (gejzirit),

10. Tihany — Óvár (bazalt),

11. Balatonboglár,

12. Solymár,

13. Balassagyarmat (egy mai épület falába ágyazva egy emlékdarab, 1931-ben márvány emléktáblával megjelölve),

14. Szolnok (föld, fa, tégla),

15. Kács (vulkanikus kőzet; annyi sincs a várból, mint Odorvárott),

16. Cserépvár (miocén-időszaki vulkanikus kőzet),

17. Ingvár (Monok mellett; vulkanikus kőzet),

18. Csongrád (föld, fa),

19. Hatvan (föld, fa),

20. Baglyaskő (bazalt),

21. Heves (föld, fa),

22. Csobánc (bazalt),

23. Dombóvár (föld, fa, kő),

24. Ecseg (Cserhát, vulkanikus kőzet),

25. Amadévár (Zempléni-hegység; vulkanikus kőzet).

Még néhány elv a magyarországi várépítészet egyik legalaposabb ismerőjétől, Gerő László professzortól:

1. Edénytöredékek kora negyed századnyi pontossággal rögzíthető még akkor is, ha nincs mesterjegy vagy felirat rajtuk.

2. Épületek építési korát az ott talált leletek alapján 50 év pontossággal lehet meghatározni.

32