Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

gesség is érvényesült, és bizonyos tárgycsoportok, műfajok felderítetlenül maradtak. A sorozat kötetei a nemzedékek óta zajló feltáró munkát folytatni kívánják, és így, reméljük, nemcsak továbbadják majd a kapott örökséget, de gyarapítják is azt az utánunk következő nemzedékek számára. Örökségről beszélünk, a mi örökségünkről - talán jó azt is megkérdezni, hogy kik az örökösök, akiket ez a művészi hagyaték megillet. A néprajz tanítása szerint az emberiség lélektanilag, kulturálisan egységes, az egész emberiség fölhalmozott tapasztalatai és alkotásai mindnyájunkat megilletnek, pusztán ember voltunk jogán. Talán hasznos ezt hangoztatni itt: nem pusztán belső ügy a magyar népművészet emlékeinek összegyűjtése, ezzel az emberi műveltség szivárványszerű színképében egy sajátos magyar sáv megörökítését, hozzáférhetővé tételét is szolgáljuk. Az örökség mindenekelőtt azoké, akiket egy ország és azon túl is egy nyelv, egy nemzeti kultúra összeköt. Számukra, számunkra ez a népművészet kulturális azonosságunk része, történelmünknek, hazánk tájainak, előttünk járó nemzedékek szokásainak idézője és jövőnknek is építőköve. A sorozat létrejöttét sokan segítették. Az Európa Kiadó igazgatója 1980. március 3-án hívta össze azt az értekezletet, mely Tálasi István akadémikus elnökletével, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, a Kiadói Főigazgatóság képviselőinek, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának részvételével elhatározta a sorozat megindítását és jóváhagyta annak tervét. A Művelődési Minisztérium Múzeumi, illetve Közgyűjteményi Főosztálya fölhívta a megyei tanácsokat a kiadvány támogatására, és szorgalmazta, hogy a megyei múzeumi szervezetek iktassák tervükbe a monográfiák elkészítését. A vállalkozást erkölcsileg támogatta a nemzeti történeti hagyományainkat föltáró kutatómunka Klaniczay Tibor akadémikus vezetésével. A vállalkozás voltaképpeni felhajtóereje azonban az a lelkesedés volt, amivel a megyei múzeumi szervezetek néprajz szakos munkatársai saját szűkebb hazájuk népművészeti emlékanyagának összegyűjtésén, megismertetésén fáradoztak, valamint a megyei tanácsok áldozatkészsége, akik, joggal, saját fontos ügyüknek tekintik kulturális örökségük feltárását. [HOFER TAMÁS SOROZATSZERKESZTŐ] 6