Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

Szűcs- és szűrhímzések (Gulyás Éva-Tóth János)

Debrecen és Veszprém, később Nagyvárad. Az Alföldön Debrecen mellett a Nagykunságban virágzott fel a szűrszabómesterség. A cifraszűr monográfiáját Györffy István írta meg és adta ki 1930-ban. Gyermekkorában édesapja műhelyében közelről is megismerkedhetett a mesterséggel. Nagyapja, Györffy Ferenc is szűrszabó volt, Debrecenben tanult és jelentős szerepe volt a kunsági szűrornamentika kialakításában. Györffy István a Néprajzi Múzeumban 1909-ben kapott megbízást Bátky Zsigmondtól a cifraszűrről szóló monográfia megírására. Húsz évig gyűjtötte hozzá az anyagot, míg végül 1930-ban saját költségén kiadta. A kunsági cifraszür szabására, ornamentikájára és viselésére, a kunsági szűrszabómesterség történetére vonatkozóan alapos levéltári kutatásokat végzett a Nagykunságban. A kunsági szűrornamentika oly mértékben foglalkoztatta, hogy 1925-ben Nagy480. Cifraszűr aszaj. Kisújszállás. NM: 77.258. 481. S zűr aszaj. Kunmadaras. NM: 77.165. 357