Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)
A vallásos élet tárgyai (Gulyás Éva)
a szentképeket, búcsúkban vett kegytárgyakat is elhelyezték. Régi épületeknél - mint például egy XVIII. századi lakóházban Szolnokon is - funkcionális épületelemeken is előfordultak vallási ábrázolások. A népi kegytárgyak közül kiemelkednek a Madonna-szobrok. A szakirodalom kiskun Madonnának nevezi ezt a típust eddigi legfőbb származási helye után. A kötetben közölt három Madonnaszobor jászsági eredetű, Jászjákóhalmáról, Jászberényből és a jászságiak által újratelepített Kunszentmártonból származik. Feltehetőleg XVIII. századi faragványok. Mindhárom puhafából készült, festett, hátul sima lapú, falra akasztható félplasztika. A jászjákóhalmi Mária jobb karján tartja a kis Jézust, fejükön aranyozott korona. Márián zöld redőzött ruha, sötétkék palást, a gyermek Jézus piros ruhában van. A kunszentmártoni Madonna-szobor 1807-ben készült. Mária itt a bal karján tartja Jézust, mindkettőjüknek áttört koronája van. A szobor Máriát királynőként ábrázolja; bal kezében országalma, jobbjában pedig jogar van. A szoborhoz családi legenda is fűződik: Barna Péterné Kakuk Júlia találta a szobrot Kunszentmártonban új házuk padlásán, könnyezve. Levitte, Mária-házat csináltatott neki, és a szent sarokba helyezte. A művészi kisplasztikák közül a pieta-szobrokat is említjük. A mindig koronás Mária a koronás Jézus testét tartja ölében. A házioltárokon népszerűek voltak a Mária-, Jézus-szobrok. A festett szobrocskák különböző, részben távoli búcsújáró helyekről származnak, eltérő korúak és stílusúak. A szent sarokban vagy a sublót tetején lévő kereszt vagy házioltár köré rendezett házi kultuszhelyen őrizték a türelemüveget is. Krisztus keresztre feszítését és a keresztre feszítés eszközeit ábrázolják apró részletességgel. Általában rabmunkák. A kötetben közölt türelemüveg Kunszentmártonból származik. Ugyancsak rabmunka az a Szolnokon készült kisméretű feszület, amely naiv megformálású Krisztust, s a kereszt alját átölelő, térdeplő Bűnbánó Magdolnát ábrázolja, a kereszt alján ádámkoponyával. Bűnbánó Magdolna a rabmunkák kedvelt alakja volt, hiszen a bűntudatot testesítette meg. A kegytárgyak között említjük meg azt a barokk stílusú, kisméretű keresztet, amelynek kiszélesedő alsó szárán koronás Mária van koronás Jézussal. Ez a kereszt a jászjákóhalmi régi temetőből került elő az 1968-as nagy árvíz idején. A vallásos rendeltetésű tárgyak között az ostyasütők azért érdemelnek figyelmet, mert gyakori rajtuk a vallási szimbolika (IHS, kereszt, isten báránya). Az ostyasütők csak részben szolgáltak templomi szertartási célokat. Böjt idején is szívesen sütöttek a háznál ostyát, amely kedvelt csemege volt. Vannak olyan virágmintás, ekevasat ábrázoló ostyasütők, amelyeknek vallási vonatkozásai nincsenek, a legszebb darabok szimbolikája mégis szakrális jelleget fejez ki. Az ostyasütők arra vallanak, hogy falusi kovácsaink nemcsak a geometrikus ábrák hanem bonyolultabb díszítmények kivitelezésére is képesek voltak. [GULYÁS ÉVA] 199 244. Türelemüveg, belül Krisztus keresztje és a keresztre feszítés eszközei. XIX. század. Kunszentmárton. Ksz: 82.41.1. 245. Kereszt Madonna-ábrázolással, rézből. XVIII. sz. (?) Magassága 5 cm . Jászjákóhalma.
