Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

Népviselet (Gulyás Éva)

féketőnek nevezték. A Jászságban a főkötő a menyecskét illette meg, az első gyermek megszületéséig hordta, utána kendőre cserélte. Szokás volt itt az asszonyokat díszes menyecske-főkötőjükben eltemetni. A régi kunsági főkötő hasonló lehetett a XIX. század eleji viseleti képeken ábrázolt jászságihoz. Az 1788-ból való túrkevei inventáriumban szerepel egy „Fejér katulya, melyben 8 nagyobb és kisebb főkötők aranyos, ezüstös és pusztán varrottak" voltak. A kunsági főkötő fekete selyemből készült, fekete gyöngy, szalagok, flitter és fekete, esetleg lila csipke, művirág, sőt strucctoll díszítette. Fiatalabbak és idősebbek egyaránt viselték. A főkötőt díszes dobozban tartották, hasonlóan a jegykendőhöz, amelyet a menyasszony selyemmel bevont, kicifrázott papírdobozban, úgynevezett jegydobozban tartott Karcagon. A szolnoki főkötő világos ripszselyemből készült, elöl művirág, gyöngy, flitter díszítette. Rókaprémes mente A már idézett 1763-as jászalsószentgyörgyi leltár női ruhadarabként tünteti fel a „kék rókás mentét". Ezt a redemptus viselet darabjaként Túrkevéről is ismerjük: Szabó Dánielné Rácz Sára fontosnak tartja, hogy 1807-ben „rókaprémes mentéjéről" testamentumában külön is intézkedjék. A Jászkun Nép Naptára 1855-ből mint használatos, díszes és rangos ruhadarabról ír: „az öregebbeknél, kivált Jászapáthin mind tiszta fehér keményített fejkendő, s rókaprémes setétkék mente raj ta fityegve". A jászsági női mentét Valerio 1859-es metszete örökíti meg: a jászárokszállási redemptus asszony hátul beráncolt, bő aljú, rókaprémmel szélesen körbeszegett, s ugyanígy záródó ujjú sötét posztókabátot visel, amelynek eleje gazdagon van zsinórozva. Bátky Zsigmond Jászapátiból említ egy sötétkék rókaprémes mentét. A női mente adataink szerint tovább élt a használatban, mint a férfiak rókatorkos mentéje. A női felsőruhák közül a posztóból készült rókaprémes mente a jómódú redemptus asszonyok ruhatárába tartozott. Nagy értéke miatt intézkednek a végrendeletekben felőle. A különös értéke tartotta meg hosszú időn keresztül. Női suba A jászsági női suba, kissuba, subagallér tizenkét-tizenöt báránybőrből készült. Diófagomba-festékkel barnára pácolták. A keresztirhája vörös színű, rajta zöld selyemhímzés. Kerek bárány152