Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - A 2008. évi Wellmann Imre-díjasok

Bencze Géza 1946-ban született Kaposváron, 1970-ben diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakán. Már ötödéves egyetemistaként kutató-levéltárosi munkát vállalhatott a Somogy megyei Levéltárban. 1972-től a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum tudományos munkatársa, 1975-ben szerzett bölcsészdoktori címet, a Kapos-völgy reformkori vízszabályozása és a régió gazdálkodástörténete témájában. 1979-82 között a Göcseji Múzeum történész-muzeológusa, 198297 között a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, majd a Legújabbkori Történeti Múzeum, végül a Magyar Nemzeti Múzeum osztály-, illetve főosztályvezetője. 1998-2007 végéig, nyugdíjba, illetve önkéntes vissza-vonulásáig az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese, illetve az utolsó évben mb. főigazgatója. Fiatal, kezdő levéltárosként a reformkori vízszabályozásokkal, közlekedés- és gazdaságtörténettel foglalkozott, ezt reprezentálják korai munkái: Zala megye leírása a reformkorban, Adatok a Kapos-völgyi vízrendezés első időszakához, Zala megye közúti közlekedése a 1819. században. Az új alapítású Magyar Olajipari Múzeumban a múzeumi s/.akgyüjtés és feldolgozás kialakítása, megszervezése mellett már az üzem- és vállalattörténet, a cég- és a gazdaságtörténet vált fő kutatási profiljává. A következő évtizedekben egyéni és társszerzőként, szerkesztőként, vagy lektorként számtalan kötet, tudományos és népszerűsítő tanulmány, cikk, konferenciaelőadás kapcsolódik a nevéhez, többek között: a Paksi Atomerőmű, az Oetlféle gépgyár, a MÁV AG, a Chinoin, a Selypi Cukorgyár, a Hatvani Cukorgyár, az Első Magyar Csavargyár, a Láng Gépgyár, a Weimer Gépgyár, a Walser-féle Tűzoltószer Gyár és Harangöntöde stb. történetéről. Legutolsó, önálló kötete a Váci út, a magyar gépipar főutcája című, mintegy szimbolikus összefoglalása ipar- és gazdaságtörténeti munkássága sokszínűségének. Muzeológusi - gyüjteményszervezői és kiállítási - tevékenységéből kiemelkedik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, illetve Legújabbkori Történeti Múzeum Egyedi Tárgyi Gyűjteményének karakteressé, kutathatóvá, profiltisztává formálása. Az I. világháborús hadifogolyszínház emlékeit bemutató, az 1989-es esztendőt feldolgozó ,,At a vas-függönyön" című kiállítások rendezésével, majd ennek német változatával; társrendezőként az „Országgyűlési választások Magyarországon 1848-1990" c. tárlattal; no és az 1996-os Magyar Nemzeti Múzeumi állandó történeti kiállítás 19-20. századi részekben való közreműködéssel is bizonyította szakmai felkészültségét. Az Országos Műszaki Múzeum jelentős részben neki köszönheti az utóbbi tíz év belső szakmai fejlesztését: a technika és tudománytörténet magyar vonatkozásainak muzeológiailag is korszerű nyilvántartását, feldolgozását; a korszerű kommunikációs technikák megjelenését pedig betetőzte a szakmai irányításával megvalósult tanulmányi raktár megnyitása. Ismertetett tevékenysége mellett tagja a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának (ennek titkára is), a TICCIH (az ipari örökség megőrzésének nemzetközi szervezetének), a Pulszky Társaságnak, a MAMUTT alapító tagja, a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumának egykori elnöke. A Zala Megyei Levéltár, a Magyar Olajipari Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum/Legújabb kori Történeti Múzeum évkönyveinek, Bencze Géza átveszi a Wellmann-díjat