Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Bartha Éva: Országos Történész Muzeológus Konferencia, Dunaszerdahely-Galánta, 2008. június 18-20.
semmisült, a megmaradtak közül 650 darab a Nemzeti Múzeumba került. Véleménye szerint időszerű lenne összevetni a leltárakat a korábbi lajstromokkal, a Nemzeti Múzeumban őrzött tárgyakkal. Az orosz megszállás alatt a kastély laktanya volt, a család csak 1945 márciusáig tudott értékeket megmenteni. Ma a hercegi család szeretne visszaköltözni Körmendre vagyonával együtt, de a kormánnyal egyelőre nem tudtak megállapodni. Katarína Babicová (Városi Múzeum, Trencsén) az Illésházyak hagyatékáról szólt. A család a Csallóközből származott, első említésük 1400 körüli. Nagy vagyonra tettek szert, melyet minden leszármazott tovább gyarapított. Az utolsó családtag azonban 1909-ben eladta a kastélyt, amely ma a múzeum épülete. Nagyon kevés tárgy maradt meg, a világháború után, szinte minden eltűnt. Lakatos Sarolta (Kállay-gyűjtemény, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) egy huszonnégyezer darabos gyűjteményt vezet, amelynek létrejötte és fejlődése Kállay Kristóf érdeme, aki Kállay Miklós egykori miniszterelnök fia. A család saját értékei a világháborúban nagyrészt elpusztultak. A Rómába emigráló Kállay Kristóf összevásárolta a hazájával kapcsolatos relikviákat, új hazát teremtve lakásában. A Kállay-gyűjtemény algyűjteményei igen sok értéket rejtenek, közülük is kiemelkednek azok a kitüntetések, amelyek hazai gyűjteményekben nem találhatók. Jelentős forrásértékkel bír a levelezési anyag, a hatalmas könyvtár, a festmények, iparművészeti tárgyak, amelyek szinte mindegyike személyhez köthető. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem) a Radvánszkyak hagyatékát mutatta be, akik főleg könyvgyűjtők voltak. A nemzeti emlékezetbe azzal is beírták magukat, hogy a 17. században nem tértek vissza a katolikus egyház „kebelébe", az evangélikus egyház tagjai és legfőbb patrónusai voltak a 20. századig. Hagyatékuk törzsanyaga két egyházi gyűjteményben és a Magyar Országos Levéltárban található. Könyvtáruk kiemelkedő darabja a Balassi Kódex volt, amelyet a gyűjtemény nagyobb részével együtt az Országos Széchényi Könyvtárnak adományoztak. Bútoraikat a lakosok hordták szét, irataik viszont a Herman Ottó Múzeumba kerültek. Kovács Tibor főigazgató (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) üdvözölte a konferencia résztvevőit, a megvitatott témakört. Sorsa úgy hozta, hogy Kállay Kristóffal fiatalon ismerkedett meg, hosszú ideig úgy is tűnt, hogy a Kállay-gyűjteményt átadja a Magyar Nemzeti Múzeumnak, de erre végül nem került sor. Göncz László (Magyar Művelődési Intézet, Lendva) a muravidéki Bánffy kultuszról adott átfogó képet. Az alsólendvai Bánffy család a 12. század végén Hahol néven került Zala megyébe, később váltak Bánffyvá a család viselt tisztsége alapján. A 15. századig a legtekintélyesebb nemesi családok között voltak, fontos tisztségeket, jelentős mecénás szerepet töltöttek be Alsólendván. Az általuk építtetett kastélyt utódaik - a Nádasdyak és az Esterházyak -a 18. században várrá bővítették, amelyben ma a Művelődési Intézet Bánffy-központot hozott létre azzal a céllal, hogy a magyar történelem, irodalom, a magyar kultúra megőrzésén munkálkodhassanak, nagy segítséget kapva a Zala megyei közgyűjteményektől. Silvia Lörinciková (Kastélymúzeum, Betlér) az Andrássyak betléri és krasznahorkai hagyatékát mutatta be. Történelmi szerencse, hogy a vár és kastély szinte eredeti mivoltában megőrződött. Az Andrássyak műgyűjtő szerepe a megmaradt leltári nyilvántartásokból követhető nyomon. A család tagjai jelentős szerepet töltöttek be a nemzet életében - így Andrássy György hozzájárult a Magyar Tudományos Akadémia alapításához, és ő valósította meg a családi múzeumot is az alsó várban. Óriási érdemeket szereztek a műgyűjtés területén képtár, könyvtár, gyűjtemények létrehozásával. Dabóczi Dénes (Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár) a Nádasdyak hagyatékát két korszakra osztotta. A család az 1600-as években jelentős politikai szerepet töltött be. Nagy udvartartást vezettek a török hódoltság idején is, váraikat a hasznosság és szépség jegyében építtették, berendezésük is ennek megfelelő volt. Nádasdy III. Ferenc sikeres műpártoló volt,