Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

úriszéki döntést a jegyzökönyvekbe részletesen bejegyezték. A későbbi jogorvoslati kérelmeket elutasították.

120 A hagyatéki eljárás sok esetben kapcsolódott árvapénztári befizetéshez. Az elárverezett örökségből az árvavagyont a bíróság rendelése szerint az uradalmi pénztárba, árvapénztárba kellett befizetni.

121 Az árvavagyon kezeléséből sokszor adódtak hitelezői problémák, mert a kiadott hitel összegét az adósok nem fizették vissza időre.

122 Amennyiben az örökösök megegyeztek egymással, érvényességéhez az úriszéknek jóvá kellett hagynia a vagyon megosztását. A megegyezés az eljárás közben is történhetett, az osztályosok a falusi bíró előtt rögzítették az egyességet, majd kérték a megerősítést.

12

'' A hagyatéki ügyek mellett adóssági követelések fordulnak elő igen nagy számban. A hitelezők jogorvoslatával 1843-tól a váltóügyvédi képesítéssel rendelkező Bartal János uradalmi alügyész a szóbíróságon foglalkozott. Adásvételi perek között ingatlan-, termény-, állateladás szerepelt. Ingóságról szóló keresetet nem találtunk a meglévő protokollumokban. Ingatlanügyek sok év múlva, örökösödési problémák vagy tovább értékesítés révén kerülhettek a székre. Tichon Katalin 22 év elteltével kérte vissza az isaszegi hegyen lévő szőlőt, keresete okát nem ismerjük. A szabad adásvételre utalva a bíróság elutasította.

124 Gabonavásárlás során keletkezett adósság kielégítését kérte Lukács János, kinek Berecz János 108 forinttal adósa maradt. Mivel a pert 1844-ben kezdeményezték, a szék szóbíróságra utalta az ügyet.

121 A polgári peres eljárások irataiból elsősorban a jobbágyok vagyoni helyzetére, házasodási szokásaira, a családtagok közti viszonyra és az emberi természet sokszínűségére lehet következtetni. Az uradalmaknak e pereket is kötelességük volt lebonyolítani, de a jobbágyok vagyoni állapota feletti felügyelet a birtokos érdekeit is szolgálta, a büntetőügyekhez hasonlóan hozzájárult a társadalom belső értékeinek, rendjének a fenntartásához. Utoljára 1848 januárjában ült össze a gödöllői Grassalkovich domínium földesúri feudális ítélőszéke. Még ekkor sem utalt semmi arra, hogy az uradalom tisztjeire hatást gyakorolt volna a büntetőjogi kodifikációs tervezetek nyomán kialakult közvélemény, mely többek között felfigyelt a rabtartás körülményeire és az alkalmazott testi fenyítés embertelen voltára. A reformkori országgyűlések vitái az úriszékről - ami a jobbágyfelszabadítás kérdéséhez köthetőn végig jelen volt a diétákon - szintén nem befolyásolták a birtok ítélkezési gyakorlatát. A jogalkalmazás változtatásának igénye, majd a forradalom eszméinek támogatása helyett a gödöllői tisztek számára a biztonság, munkájuk elvégzése, állásuk megtartása volt az elsődleges. Az 1848. februári és márciusi forradalmak azonban a jobbágyfelszabadításhoz és az úriszék megszüntetéséhez vezettek. A sedes dominalis történetére jól illenek Szalay László 120 Strómaycr Gáspár és Katalin 1833-ban kérték „osztálybélijussokk tökélletes kielégítését". A szék ítélete szerint 1 817-ben megkapták a nekik járó részt, ezt a keresetet elutasították. GVM Levéltár 3/a. 1833. jkv. 121 Resch János „árvák atyja "[árvagyám] bemutatta az elhunyt Müller András elkótyavetyélt vagyonából befolyt 217 forint 35 krajcárt és további utasítást kér az úriszékiül. GVM Levéltár 3/a. 1827. jkv. 122 Különösen nagy összegű, 4000 forint, tartozást kellett Zlinszky János táblabírótól per útján visszakövetelni, hogy a 3 Vaidinger testvér az pénztárban lévő tőkerészüket megkapják. Az ispánt utasították, hogy addig is befizetésből mindannyian egynegyed részt kapjanak meg. GVM Levéltár 3/a. 1827. jkv. 123 Kuliffay János isaszegi kasznár jelentette, hogy Ragács György isaszegi lakos testvéreivel „együtt barátságosan megosztoztak, be mutatván meg erősítés okáért az osztály levelet. " GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. A néhai Fajt Mihály vagyonösszeírásnak bemutalásakor a kakucsi ispán az „Egyesség Levelet" is a szék elé terjesztette, kérte annak hitelesítését. GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. 124 GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. 125 GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv.