Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

jelen, szinte egyedülálló módon 1839-ben convocatus, majd 1841-1847 között táblabíróként elnökölt.

40 A bírói testület tagjaira összességében a személyi állandóság jellemző. Az elnök és a törvényes tanúbizonyság kapcsán ügyeltek a törvény előírásaira, a convocatusoknál viszont nem. Létszáma 1830 után csökkent, a legnagyobb ismert testület 10 főből állt (1827), a legkisebb pedig 6 főből (1842, 1847, 1848), de még a '40-es években is bíráskodott 7 fős bizottság (1846). Az ülések előkészítéséről az inspector rendelkezett, a fiscalisra bízta azt. Az ügyész feladata volt az iratok előkészítése, az elnök és a törvényes bizonyság, uradalmon kívüli meghívott bíró hivatalos felkérése. A tagok elszállásolása a gödöllői kasznár feladata volt, őt is az inspector utasította. Az előkészítés körülbelül 1 hónappal az ülés előtt kezdődött.

41 A Grassalkovich család levéltárának gazdasági vonatkozású iratai néhány darabtól eltekintve teljesen megsemmisültek. A bíróság költségeiről kimutatást készíteni nem tudunk.

42 Az úriszék költségei a széktartásból és a rabtartásból adódtak össze. Magának bíráskodásnak a költségei között a testület tagjainak napidíja, költségtérítése, élelmezése, elszállásolása, az ülésterem fűtése, irodaszerek biztosítása szerepel. Rabokkal kapcsolatos ítélkező naphoz kapcsolódik az orvos fizetsége, ki a testi fenyítés előtt megvizsgálta a rabok egészségi állapotát.

43 A tanúk szállításának, egyéb orvosi vizsgálatnak díját a pervesztes félre terhelték. A rabtartás költségei a börtön épületének fenntartásából, a hajdúk fizetéséből, a rabok élelmezéséből tevődtek össze. Nem véletlen, hogy a kezességvállalási kérelmek többségét az ügyészi hivatal jóváhagyta. A költségesség ellenére a gödöllői uradalomban 1815-1848 között minden évben tartottak úriszéket, évente általában két alkalommal. A protokollumokban a dátum, a helység, az elnök és a tagok neve után feltüntették a szék jellegét, azaz, milyen típusú pereket tárgyaltak. Itt a négy kategória - úrbéri, büntető, polgári, magánvádas helyett leginkább kettőt használnak. A sedes dominalis polgári és büntető (fenyítő) lehetett. Általában egyszerre, öt esztendőben külön-külön tartották őket. 1827-ben „Urbarialis, Büntető és Polgári", 1830ban viszont „... Főbenjáró — Polgári, és Censuralis Úri Szék tartattván... ".

44 Az úrbéri és a magánvádas pereket is ugyanakkor tartották. A 33 év alatt több mint 2000 pert tárgyaltak, sommás és formális eljárásban. Egy úriszék a tárgyalt perek számától és típusától függőn általában 2-7 napig ülésezett. A sommás (szóbeli) és formális (írásbeli) perek között a jegyzőkönyv szövegezése és a per tárgya segít különbséget tenni. A peres eljárás során ugyanis formai szempontból sommás és formális pereket különböztetünk meg egymástól. A széken kívüli, csökkentett hatáskörű bíróságokon - mint a gödöllői szóbíróság - kizárólag sommás eljárással találkozunk, amikről külön jegyzőkönyvet vezettek. A teljes jogú úriszéken általában a polgári és a kisebb büntetőügyekben történt sommás úton az eljárás, főbenjáró pereknél mindig a formális eljárás szerint jártak el. Az ügyek jellegüket tekintve pedig az úrbéres, magánvádas, polgári és büntetőperek csoportjába sorolhatók. 40 A jegyzőkönyvekből a megyei tisztek pályájára vonatkozó adatok is kiolvashatók. Friebeisz István 1839-ben már úriszéki elnökként a „Pest vármegye Hadi Pénztárnoka és Táblabírája" címet viselte. Esküdtek gyakoribb változása előmenetel miatt történt. 41 Mednyánszky János inspector levele az. uradalmi ügyészhez. GVM Levéltár 3/f. 1847. 42 Az 1815 előtti időkről Wellmann Imre kutatása tájékoztat bennünket. WELLMANN I. 1933. 184-185. pp. A 18-19. század úriszékeinek költségeiről Kállay István közöl konkrét példákat. KÁLLAY I. 1985. 35-39. pp. 43 Az uradalom iratai között egy ilyen orvosi bizonyítvány maradt fenn. PML K. 87. b. 4. 1847. 44 GVM Levéltár 1827.. 1830. jkv.