Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

V. Kárpát-medencei körkép - Zsigmond Tibor: Egy „rendhagyó konferencia". A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum négy évtizednyi munkássága dióhéjban

Egy „rendhagyó konferencia" A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum négy évtizednyi munkássága dióhéjban Zsigmond Tibor A Csallóköz bizonyítottan ezeregyszáz éve lakóhelyünk. Ezeregyszáz éve jöttek ide őseink, és élnek azóta is itt eleink. Igen ősi szállástelepülésünk tehát ez a vidék. A honfoglalástól napjainkig bekövetkezett változásokat - vagy éppen az évszázadok hosszú évein keresztül tapasztalható változatlanságot - kevés olyan földrajzilag is körülhatárolt terület népességein kísérhetjük figyelemmel, mint éppen a Csallóközben élők esetében. A honfoglaló magyarság által elfoglalt területek közül településtörténeti szempontból az év-századok viszontagságai ellenére is - a Csallóköz őrizte meg a legtovább - mondhatni napjainkig - a honfoglalás kor vagy a közvetlen azt követő századokban kialakult települési rendszer vagy települési forma ősi, eredeti formáját. Településtörténeti szempontból szintén egyedülálló jelenség az is, hogy itt a Csallóközben a mai napig fennmaradtak az első királyunk intézkedése alapján megszervezett egyházi szervezetek. E tájegység azonban nemcsak történetét, nevét, mezőgazdasági jellegét, az ide letelepülő, majd évszázadokon keresztül itt lakó népesség egyértelmű hovatartozását, ősi szokásait, termelési módját, hanem még e tájhoz való több évszázados alkalmazkodását is megőrizte. Tény az is, hogy az ide letelepült népesség a honfoglalástól megszakítás nélkül szereplője az egész magyarság sorsát befolyásoló eseményeknek. 2008. június 18-20-án „Főúri hagyatékok Közép-Európa múzeumaiban" címmel, háromnapos nemzetközi történész-muzeológus konferencia zajlott Dunaszerdahelyen és Galántán. Dunaszcrdahcly (Dunajská Streda, Niedermarkt) A Csallóköz szívében fekvő ősrégi település, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye. A város [közigazgatási egység] területe 3145 ha. Lakóinak száma 23 562, ebből magyar 92%. Már a bronzkorban megült hely, de a római kor és a népvándorlás századai is hagytak emlékeket határában. A helység fekvésénél fogva mindenkor élénk forgalmi hely, kereskedelmi gócpont volt. A mai város négy, régente különálló, szorosan egymás mellett fekvő helység, őstelepülés: a tulajdonképpeni szigorú értelemben vett Szerdahely, továbbá Újfalu, Nemesszeg és Előtejed - a krónika szerint - 1874-ben történt egyesítésével keletkezett. Dunaszerdahely mezőváros elnevezéssel, melyet 1886-ban a I. kép A Csallóközi Múzeum épülete