Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

IV. Kiállítások - Marozsán Zsolt: Barna György miskolci műgyűjtő kiállítása

5. kép Részlet Barna György kiállításából Erdélyi ásványok Az erdélyi mélyművelésű nemesfém bányák üregeiből származó különleges ásványok évmilliók üzenetét hordozzák. Felszínre hozásuk a gyűjtők számára lehetetlen, hiszen az erdélyi nemesfém bányák soha nem tartoztak a könnyen elérhető helyek közé, és mindezek mellett a bányászati technológia változásával

16 mára még elérhetetlenebbé váltak. Érdekességük, hogy e darabokat a bányászok csempészték ki, mivel az ásványok három-ötszáz méter mélyen alakultak ki. Ritkaságuk méretükből is fakad, hiszen ha valaki ekkora méretben hozzájut egy ilyen darabhoz, akkor a későbbi értékesíthetőség miatt általában több darabra töri. A kiállított ásványok jelentőségét emeli, hogy az említett bányákban előforduló összes ásványtársulás megtalálható a tárlaton. Ettől, az egyes darabok méreteitől és hihetetlen formagazdagságuktól is különlegesek az itt látható ritkaságok. A világ más részeiről származó ásványokkal együtt megcsodálható, mire is képes a természet. Irodagép-történelem Az első ipari méretekben előállított írógépek - a 19. század végén - az amerikai Yost & Remington fegyvergyár termékei voltak és fejlődésük a számítógépek tömeges megjelenésével ért véget. Az egyre nagyobb tömegű számolási feladat elvégzésére a számolótáblák, a logarléeek és a mechanikus számológépek megjelenése jelentett megoldást. 15 Az ásványok származási helyei: Nagybánya (Máramaros m.) - ma Baia Mare (Románia), Herzsabánya (Máramaros m.) - ma Mina Herja (Románia), Kapnikbánya (Máramaros m.) - ma Cavnic (Románia). 16 Mára hasonló ásványtársulások felszínre kerülése szinte lehetetlen, hisz robbantásos technikával folyik a fejtés.