Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)
áll, hogy a király Jánost^ helyezte a Tornallyay javakba. János^ valószínűleg fiatalon elhunyt, 1580-ban már bizonyára nem élt, mert ha élt volna, anyja, Tornallyay Anna feltehetőn az ő javára végrendelkezett volna, de mindenképpen említeni kellett volna őt a testamentumban. Mihály? 1583-ban ismét megnősült, feleségül vette Bajony Zsófiát, aki ezt megelőzőn Kencleressy Boldizsár egri alkapitány, még korábban, pedig Pásztói János felesége, majd özvegye volt. 67 Az első férjétől három, a másodiktól egy gyermeke származott. 68 Bajony Zsófia 1583. szeptember 20-án, már vitézlő Seryény Mihálnak az urunk ő felsége kassai vicekapitányának házastársaként osztozott a Pásztohy jószágban első házasságából származó gyermekeivel, Zsigmond és István vitézlő ifjakkal, valamint leányával, Borbálával, Chapy Janosnéval. Második házasságából származó kisleánya, Kenderessy Mária korát 1579. október 5-én az egri káptalan által hivatalosan bizonyíttatta. 70 Kenderessy Máriát nevelőapja, Mihály? 1589 körül szerette volna összeházasítani legközelebbi rokonával, unokaöccsével, Ferenccel^, ám mivel Bajony Zsófia erről (feltehetőn gyermeke zsenge ifjú korára való tekintettel, ekkor ugyanis még csak 12 év körüli lehetett) hallani sem akart, Mihály? kénytelen volt a tervtől elállni. Mint ezzel kapcsolatosan a végrendeletben olvasható: Mivel immár vagyon két esztendeje, hogy én az én mostoha leányomat Kenderesy Máriát az én öcsémnek Serényi Ferencznek akartam szerzeni, hogy az mi kicsint isten őfelsége énnekem itt ez világon adott, hogy Kenderesy Máriára maradjon minden az én öcsémmel egyetemben, látván hogy az atyámfia Bajony Zsófia asszon semmiképpen nem akarná, nem lön mit cselekednem, mivel nekem több atyámfia közelb való Serényi Ferencznél nincsen, és mivel hogy az én szerelmes Bajony Zsófiámtól sem fiam sem kinyom nincsen, teszek illen testamentumot., . 71 Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy egy generációval később a két család mégis egyesült, amikor Ferenc 38 fia, Mihály 42 1 62 6-ban feleségül vette Bosnyák Zsófiát, magyarbéli Bosnyák Tamás, nagysurányi (Nyitra m.) - ma Surany (Szlovákia), majd füleki várkapitány (ez utóbbi helyen Mihály? hivatali utódja) 72 és Kenderessy Mária leányát. 7 " 1 De ez a 66 GAÁL I. 1999. 44. p. 67 Bánfai Szabó szerint Bajony Zsófia 1578-1579 között volt Kenderessy Boldizsár felesége. Pásztói (másutt Pásztohy) Jánosé pedig 1572-1575 között volt. (BÁRTFAI SZABÓ L. 1905. 71. p.) Ám ezek az évszámok pontatlanok, mert Bajony Zsófia 1578. július 18-án már Kenderesy Boldizsár özvegye volt, s mint ilyen, kérte a Kenderesy Mihály-féle Pest vármegyei javak megosztását, Kenderesy Boldizsártól született leánya, Mária részének meghatározását. (GÉRESI K. 1885. 409. p.) Az egri káptalan által 1579. október 5-én kiadott hivatalos bizonyítvány szerint Mária akkor két éves volt, az 1582. április 5-én kiadott bizonyítvány szerint 3-4 éves volt, és a szepesi káptalan által 1589. május 4-én kiadott dokumentum szerint akkor 12 éves volt. (GÉRESI K. 1885. 414-415. pp.) Ezen dokumentumok tehát egybehangzón azt bizonyítják, hogy Kenderessy Mária 1577-1578 táján született. Bajony Zsófia 1583-ban osztozott a Pásztohy javakon két vitézlő ifjú fiával és férjezett leányával. (GÉRESI K. 1885. 431-433. pp.) Ők sem nagyon születhettek 1572-1575 között, ahogy a Bártfai Szabó által közölt adatok szerint lennie kellene, hanem valamivel korábban. Annál is inkább, mivel Bajony Zsófiái 1572. november 11-én már Pásztohy János özvegyként említik. (GÉRESI K. 1885. 393. p.) 68 SZÁDECZKY L. 1885. 39. p.; GÉRESI K. 1885. 432. p.; 69 GÉRESI K. 1885.431-433. pp. 70 GÉRESI K. 1885. 414-415. pp. 71 GÉRESI K. 1885. 485. p. Kenderessy Mária előbb a Szendrőn lakó Lorántffy Pál (GYULAI É. 2002. 199. p.). majd Szentmaijai György, végül ennek 1601-ben bekövetkezett halálát követőn, 1605-ben Bosnyák Tamás felesége lett. (BÁRTFaTsZABÓ L. 1905. 71. p.: NAGY I. 10. köt. 655. p.) 72 http://phprs.tepliekanadvahom.sk/vie\v.php?eisl()clankn=2007012401 (2009. február 10.) 73 Verzeichnis... 2. Mihály52 és Bosnyák Zsófia házasságáról Nagy Iván nem szól. Viszont jelzi, hogy Bosnyák Zsófia Wesselényi Ferenc, a későbbi nádor felesége lett, azé, aki aztán Zsófia halála után (Zsófia 1644. április 28-án hunyt el és Sztrecsen várában temették el) Széchy Máriát, a „Murányi Vénus"-t vette nőül. (NAGY Iván 2. köt. 206. p. és 12. köt. 159. p.) A cseh és szlovák történészek tudnak Bosnyák Zsófia első, Mihállyal.^ kötött házasságáról. (POKLUDA. Z. 2004. 27. p.; htlix//ph|Ms.te[MiekanadvahoinskAievv.php ) cisk)clanku=20()7012401 (2009. február 10.)
