Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

III. Új szerzemények - Szathmáry István: Egy páratlan kortörténeti fotóarchívum a szolnoki Damjanich János Múzeumban

az Új Néplapnak, illetve jogelődjének, a Szolnok Megyei Néplapnak teljes, még meglévő, 1971-2003 között készült papíralapú és negatívokból álló fotóarchívuma. A fent említett sajtóorgánum évtizedeken át a megye egyetlen lapjaként - csak a kilencvenes években kellett egy időre megosztania a piacot a Jászkun Krónikával, aminek archívumát később szintén örökölte - pótolhatatlan információs anyaggal rendelkezik az elmúlt évtizedek mindennapjairól. A lap történetének volt olyan szakasza, amikor félszáz munkatársa, közöttük több jól képzett fotósa volt krónikása a megye életének, s ennek képi lenyomata a '70-es évektől gyakorlatilag hiánytalanul fönnmaradt a mai napig. A szerkesztőségben kialakult, valószínűleg a sajtóban általános gyakorlat szerint minden eseményről jóval több felvétel készült, mint ami a lapban megjelent, s ennél talán még fontosabb, sok egykori történést nem is őriz jószerével más, mint a valamilyen okból meg nem jelent, de az archívumban megőrzött felvételek sokasága. Ezt a hatalmas képanyagot a szerkesztőség épületében időrendi sorrendben tárolták, kisebb részben kész, kinagyított felvételek formájában, de a teljes képanyagot nem selejtezhető negatívok, illetve a keresést megkönnyítő csíkmásolatok formájában őrizték meg. Ezen a renden az sem változtatott semmit, hogy az egykor a megyei pártbizottság lapjaként működő Néplap a rendszerváltást követően új tulajdonoshoz került. A megyei lapok jelentős részét a németországi Axel Springer cég szerezte meg. A képanyag rögzítése, tárolása ugyanolyan rend szerint történt, mint korábban. A változást csupán a jóval kényelmesebb és a sajtó kívánalmainak jobban megfelelő digitális képrögzítés megjelenése, majd elterjedése jelentette. Szerencsére az új technikára történő áttérés nem jelentett a régi felvételekre veszélyt, de ugyanakkor azok pusztán raktári készletté váltak amiatt, hogy a lapnak sem energiája, sem igénye nem volt digitalizálásuk elvégzésére és modern, használható adatbázisuk kiépítésére. Időközben a szerkesztőség az eddigi épületének más célra való átvétele miatt költözni is kényszerült, s új székházában a korábbinál szűkösebb körülmények között tudta tárolni fotóarchívumát. Valószínűleg ezért is fogadták örömmel a megyei múzeumi igazgatóságnak a fotóanyag átvételére és megőrzésére szóló megkeresését. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok igazgatósága és a szerkesztőség között mindig hagyományosan jó volt, s jelenleg is kifogástalan a viszony. Amikor erre igény és lehetőség kínálkozott, a múzeumi szervezet szakembergárdája rendszeresen írt a szélesebb közönség érdeklődésére számot tartó cikkeket a lapba és jelenleg is folyamatos és zökkenőmentes az intézmény és a szerkesztőség közötti együttműködés. A múzeumi igazgatóság rendszeres sajtótájékoztatóinak anyaga minden esetben a nyilvánosság elé kerül a lap révén, amit folyamatosan kiegészítenek a múzeumi sajtóreferens publikációi is. Elö személyes kapcsolattartás is működik a két intézmény vezetői között. Ennek révén nagyon rövid idő alatt megszületett a döntés az archívum díjtalan átadásáról a múzeum részére, s ma már ez az anyag az intézmény birtokában is van, ahol megkezdődött szakszerű feldolgozása. Igaz az utóbbi tevékenység a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt igen hosszú folyamat lesz, de ez nem változtat azon, hogy a szolnoki Damjanich János Múzeumot a jelentős fotógyűjtemények sorába emelő, másfél, kétmillió kockára tehető hatalmas anyag most máibiztonságban áll a jelenkori kutatók és az utókor rendelkezésére.