Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
III. Új szerzemények - Szoleczky Emese-Babitcsné Tóth Orsolya: Kötetbe foglalt búcsúajándék: Pacor Kálmán cs. és kir. altábornagy, a II. szegedi honvédkerület parancsnoka számára készített emlékalbum (1894)
alapuló (ch-Cs, ts-cs, a-á, ö-ö, v-ww stb.) helyesírási vétség. Ráadásul az egyenletes betűnagyság érdekében a berakólapok alatti kartusba ceruzával vezetővonalat húztak, amelynek nyomát némely esetben eltelejtették kiradírozni. Amellett az ún. képtükrök mérete nem igazodott tökéletesen az előre meghatározott nagyságban leadott fényképek méreteihez, a képek kartonra kasírozott széleit utólag sokszor körbevágták, és a tükrök belső méretéhez igazították. Ez a fotótörténész-kutatók szempontjából sajnálatos, hiszen ezzel a portrék hátoldalán található műtermi információk korabeli reklámfelületek megrongálódtak, hiányosak. A képeket a korban általánosan elterjedt celloidin (zselatinos napfény) papírra másolták, majd kartonra kasírozták." Az albumban elhelyezett fényképek kartonja, illetve verziója alapján általánosságban megállapítható, hogy a portrék az ország eltérő részein, a legkülönbözőbb „fényírdákban" készültek, Temesvártól (Krauss és Klapok; Kossak József) Bécsig (Adélé), Székesfehérvártól (Barlos M.) Budapesten át (Melters és Tsa; Strelisky) egészen Brassóig (Wilhelm Anglich). Természetesen a fényképeket készítő műtermek közölt a II. honvédkerülethez tartozó állomáshelyek dominálnak: Keglovich Emil, Kalmár és társa (Szeged); Pietsch Ferenc (Szabadka); Fantó és Kluge (Kecskemét); Vajda Dezső (Újvidék); Singer S. (Zombor és Szolnok); Adolf Kelermann (Pancsova); Klapok Alajos (Arad); Robert Smicheus (Oravica); Emil Berle/Emil Aberle (Versée). A képek tehát nem egy műteremben készültek, de nagyjából egy időben, valószínűleg kifejezetten az albumban történő elhelyezés céljára. Az album összesen 317 fényképet tartalmaz, kisebb részük (32 db) kabinetformájú, néhány (7 db) a kabinetnél kisebb nyújtott forma, a többi ún. vizitkártya. A fényképek méretének különbözőségére a szigorú katonai hierarchia nyújt magyarázatot, a rangsor szem előtt tartása a köteten belül is jól megfigyelhető: Az első öt lapon 39 kép szerepel, oldalanként négy-négy - ezek a honvédkerülethez tartozó 2 gyalogdandár, az alájuk beosztott 2-2 gyalogezred, valamint az egy lovasdandár és az alárendelt 2 huszárezred parancsnokai számára fenntartott helyek. A többi lapon oldalanként kilenc-kilenc fotót helyeztek el. Ezek egyre csökkenő rangban ábrázolták a hadnagyokkal bezárólag a tisztikart - a hadapródok már nem is kerül(het)tek a listába. A névkönyv alapján az a kép alakul ki bennünk, hogy túlnyomó-részt az aktív hivatásos állomány szerepel az összeállításban - a tartalékos tisztek bevonására, szerepeltetésére csak engedményként, néhány esetben adtak alkalmat. Összesen 13 olyan hadnagyi rangban levő tiszt neve merült fel, akiknek, bár szerepelnek az album lapjain, beosztása ismeretlen. Feltehetőleg korábbi szolgálatuk során, vagy előttünk ma már ismeretlen módon kötődtek a tiszti karhoz, az ünnepelt személyéhez. A felvételek egytől egyig műteremben készített férfi portrék, előfordulnak köztük mellképek, egész alakos ábrázolások vagy háromnegyedes felvételek. 14 darab felvételen jól megfigyelhetők a korbeli műtermi háttér és a berendezés részletei is, amelyek sokat elárulnak a környezetről és a tisztek társadalmi helyzetéről. Valamennyi tiszt egyenruhában állt a fényképezőgép elé, de a rangot a név mellett véletlenül sem tüntették fel - a megajándékozott ezt úgyis tudta... A festett tájképi hátterek, bútorok, virágok és drapériák használata a műtermekben tipikus velejárói a korszaknak, ez ízlés dolga is volt... A legtöbb tiszt fedetlen fővel, kitüntetései nélkül néz a fényképész lencséjébe. Ékes példáit láthatjuk a szépen suvikszolt méretes bajuszoknak, a gondoló A katonai névkönyvben előforduló, erőteljesen eltérő névváltozatokat a Függelékben szögletes zárójelben közöljük. I 1 A technikákról és a korabeli fényképezési szokásokról is bővebben lásd: Cs. Lengyel Beatrix-Stemlerné Balog Ilona (szerk.): Válogatás a Történeti Fényképtár gyűjteményéből. Budapest, 2007. Új szerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban III. (Pintér János sorozatszerk.)