Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

III. Új szerzemények - Szoleczky Emese-Babitcsné Tóth Orsolya: Kötetbe foglalt búcsúajándék: Pacor Kálmán cs. és kir. altábornagy, a II. szegedi honvédkerület parancsnoka számára készített emlékalbum (1894)

Kötetbe foglalt búcsúajándék: Pacor Kálmán cs. és kir. altábornagy, a II. szegedi honvédkerület parancsnoka számára készített emlékalbum (1894) Szoleczky Emese-Babucsné Tóth Orsolya Igen ritkán történik meg egy közgyűjtemény éleiében, hogy egymást követő történész­generációk egy tagja szabályosan „megörököl" egy kiállítási anyagnak is kitűnő, gazdag és összetett családi hagyatékot nyugdíjas kollé­gájától, aki hajdan foglalkozott a témával, s egyben a tárgyalt anyagot személyesen, több lépcsőben gyűjtötte be a leszármazottaktól. Ugyanolyan szórványosan esik ez meg, mint ahogyan négy, egymást követő generáció férfi­tagjai a katonai hivatást választják. Elvétve fordul az is elő, hogy a két muzeológus - a pályakezdő és a nyugdíjba vonult - újra meg­keresve a családot, kimerítő és átfogó család­történeti pannót rajzolva önálló időszaki kiállí­tás keretében mutatja be a múzeum, illetve a família birtokában megmaradt emlékek és do­kumentumok segítségével a magyar hadtörté­nelem részének tekinthető pályafutásokat. Mindez elmondható a Hadtörténeti Múze­um 2001. november 16-án megnyílt „Katona apák - katona fiúk. Fejezetek a Pacor katona­család történetéből" című kiállítás 1 esetében. A korábbi tárlatokhoz képest szokatlannak tűnő témaválasztásra magyarázatot adhat az, hogy a Pacor família [ejtsd: Pakor] a szó szoros értel­mében vett katonadinasztia, amely közel két évszázados múltja alatt 13 tisztcletben­becsületben letöltött tiszti - ezen belül öt tábornoki - karrierrel büszkélkedhet. Ha figye­lembe vesszük a házasságok révén a rokonságba bekerült katonákat, akkor mintegy húsz jeles katona-életpálya tárható fél. Térben a Fíabsburg Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve az utódállamok alkotják a „családi szín-játék" kereteit. Az eredendőn Tengermellékről (ma Szlovénia) származó Pacor család nemcsak hadi hagyományai és szerteágazó rokoni kapcsolatai, hanem a személyes karrierek miatt is külö­nös figyelmet érdemel. Az adatolható családtörténet szerint az első nemzedékből Pacor József 1809-ben válasz­totta a katonamesterséget a cs. kir. hadseregben és 1841-ben őrnagyként vonult nyug­/. kép Pacor Kálmán altábornagy 1 A kiállítást Stemlerné Balogh Ilona megnyitó beszéde, illetve Galván Károly ny. muzeológus a Pacor családról írt tanulmánya mutatta be a Hadtörténeti Múzeum Értesítője 6. számában (239-279. pp.). A kiállítást rendezte: Tóth Orsolya-Galván Károly. Hadtörténeti Múzeum, 2001. november 16-2002. november 16.

Next

/
Thumbnails
Contents