Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

III. Új szerzemények - Vadász István: Tiszafüred 1846-1848. évi földkönyve

legfontosabb adatait. A kézzel írott bejegyzések 46 birtokos és 152 földes gazda soronként részletezett birtokállományáról adnak igen alapos áttekintést. Legelőször a birtokost tüntetik fel, majd a sorszámmal ellátott földes gazda neve, a házhely feltüntetése és összegzett úrbéri járandósága következik. Ezután a „beltelki felesleg" majd a „valósággal bírt" földterület tételes felsorolása következik. Előbb a bélietekben, majd a kertben (ha van), utána a kenderföldben, valamint az első, a második és a harmadik nyomásban lévő, ténylegesen használt földterület részletes adatai sorakoznak. Ahol szükséges, ott az egyes nyomásokon belül az eltérő osztályokban bírt birtokjellemzők is feltüntetésre kerültek. Egy nyomáson belül ugyanis L, 2. és 3. osztályú szántók is előfordultak, sőt hasznavehetetlen, vízállásos „fenekek", „fertők" is beékelődhettek a szántók közé. Érdekességként megemlíthető, hogy az első osztályú szántók helyenként „hátas szántóként" vannak feltüntetve, sőt a fertők között olykor a „hasznos fertő" megjelölés is előfordul. Legvégül a rét, illetve a kaszáló, azon belül is a „hátas nyilasban", illetve a „lapos nyilasban"

2 jutó kaszáló feltüntetése található. Ezek a megjelölések a müvelésági utalásokon túl a felszíni viszonyokról is információkat adnak. Egy-egy földes jobbágy esetében az összegző sor zárja a felsorolást. A földkönyv felsorolásából kiderül, hogy a legtöbb telkes jobbágy Jósa György különböző örököseinek birtokrészein (31), Nánássy Istvánnál (23) és a „Sárközy-Borbély egész, Szepessy félheted" elnevezésű birtokrészen (21) volt. Ugyanakkor több olyan földesúr is volt (pl. a Hódos örökösök, Nagy Mihályné örökösei, a Sághy család, Gyulai József, Szána Pál, Szombathelyi János), akihez csak egyetlen telkes jobbágy tartozott. A részletesebb elemzést kerülve szembetűnő a telkes jobbágyok közötti differenciálódás is. Gyulai Pál részén találjuk az egyik legnagyobb földterülettel bíró telkes gazdát, P. Szabó Mihályt, akinél a házhely mennyiségéhez a 20/24 van feltüntetve. Ö tehát csaknem egész telkes jobbágy. Beltelke 1247 négyszögöl (osztályozott holdban 1 hold és 147 négyszögöl), szántóföldje 25, kaszálója pedig 11,66 osztályozott holdnyi kiterjedésű (részben 1., részben 2. osztályú szántó, illetve 2. osztályú rét).

3 A másik végletet Zsombory Imre részén Kuli János képviseli, aki negyedtelkes jobbágy. Házhelye 816 négyszögöl, kertje pedig 192 négyszögöl. A külső telki állományt 7,51 osztályozott holdnyi szántó, 2,96 holdnyi kaszáló és 0,36 holdnyi (361 négyszögöl) fertő képezte.

4 A földkönyv 78. oldalán ,,B" pontban sorolják fel a „Város közönsége birtokát". Itt a város háza, a város kertje és a jegyzőlak, mint belterület, illetve a külterületen a város tanyaföldje, legelője, kaszálója és a város erdeje került bejegyzésre. Ezt követi a 79. oldalon, ,,C" pontban a „Kivételes Telkek" felsorolása. Itt a római katolikus lelkész, a református lelkész, a római katolikus tanító, illetve a reformátusoknál a fiúk tanítója, a leányok tanítója, a ,

reformata" eklézsia birtokrésze, illetve a két iskola tanulóinak kertje van részletesen kimutatva. A földkönyv 80. oldalától „D" pontban a „házas zsellérek" felsorolása következik. A 86. oldalig terjedő kimutatás földbirtokosonként tartalmazza a hozzájuk tartozó 506 házas zsellér nevét (közöttük 16 „közös zsellér" is található). Itt csak belterületi házhely feltüntetése jöhet szóba, ám rendkívül figyelemre méltóak a meglévő különbségek. Találunk például parányi, 49 négyszögölnyi belső telket (Pillió István), de 1000 négyszögölt elérő vagy azt meghaladó méretű házhelyből több is akad (Szúnyog Jánosné: 1036, Szabó Mihály kertje: 1054, Fegyverneki István: 1084, N. Gyulai István: 1000 négyszögöl). Ez a kimutatás egyébként más 2 A „nyíl", „nyilas" elnevezés a földterület sorshúzással történő szétosztására utal. A földes jobbágyok mindegyike részesült mind a „hátas" (=magasabban fekvő), mind pedig a „lapos" (vízállásos) réten földterülettel, melyet mindig újraosztottak. 3 A földkönyvben a 30. oldalon, 61. sorszámon tüntették fel a telkes gazdák között. 4 Kuli János a földkönyv 1. oldalán, 1. sorszámmal került bejegyzésre.