Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

1479 körül született, eltemették Pozsonyban a Szt. Márton székesegyházban. Bizonyos, hogy több Ferenc nevü tagja volt a családnak, kiknek az adatai keverednek. Ferencnek

2 és Kéry Fruzsinának Pálon

8 kívül volt még két fia, Mihály

9 és Gábor

10

, valamint minden bizonnyal egy leánya is, Dorottyái,. A bárói címszerző Mihály9 katonai pályafutása A 16. századból a legtöbb adattal Ferenc

2 második fiáról, Pálg öccséről, Mihályról rendelkezünk, részben 1591-1599 között írt végrendeletei, részben egyéb források nyomán. Mihályé ~ Gábor

10 öccsével együtt - Boldogkő ura volt. 0 teremtette meg a családi vagyon alapját, s ő szerzett elsőként, 1596. június 25-én bárói címet a Serényi családban.

22 1 531-ben született,

2

'' mert, mint első, 1591. november 20-án, Kassán (Abaúj-Torna m.) - ma Kosice (Szlovákia) keltezett végrendeletében írja, a fejedelmeket 19 esztendős korától, immár 41 esztendeje szolgálja. Előbb Ferdinánd császár idejében kilenc esztendeig egri hadnagy volt, ahol 50 lovas huszárért felelt. Ezután Pozsonyban való megkoronázását követőn holtáig szolgálta Maximiliánt (Miksát - a szerk.), most pedig Rudolfot szolgálja. S hálát ad az Úrnak, aki öt immár hatvan esztendeje egész életén keresztül jó egészségben megtartotta. Fájó sebként említi végrendeletében, hogy mindezen szolgálatáért ,,őfelségék nekem ez, ideig soha csak egy jobbágyot sem adtak, kin az én életembe lelkem mind fáj; valamit isten nekem adott, mind én magam találtam, nem fejedelmem adta, hanem én találtam. Es azután erősségnek okáért én kértem donátiót reá és confirmatiót nemeitekre." 4 S ez minden bizonnyal így volt, mert a délvidéki birtokokra: Kisszőlős, Nagyszőlős, Mogyorósfecskés, Pitvaros, Salánk és Rohonca településekre Kerei Ferenc magva szakadását követőn, 1556. július 20-án nyert királyi donációt Pállalg, Gáborral

l0 és Dorottyával, 1 együtt.

25 1578. október 29-én pedig Boldogkőre nyert donációt, feleségével, Tornallyay Annával, öccsével, Gáborral!Ü és annak feleségével, Brodarich Klárával együtt.

26 Pedig - mint írta - „jámborul szolgáltam, vérem hullásával, rabságommal, számtalan szerencséken.

21 S hogy ez tényleg így volt, arra bizonyság az, hogy Mihály

9 1560 decemberében török fogságba esett.

28 Mivel senki nem volt, aki kiváltotta volna, ideiglenesen szabadon bocsáttatták, hogy a váltságdíját előteremtse. Mivel ezt a maga vagyonából nem tudta megtenni, az ugyanis már török kézen volt, Verantz egri püspök 1563. január 9-én ajánlólevelet adott részére Kassa város tanácsához címezve.

29 Verantz vagy ismertebb nevén Verancsics Antal 1558-ben lett egri püspök. Hivatali elődje Oláh Miklós volt, aki Mihály

y nagybátyja feleségének, Oláh Erzsébetnek volt a nagybátyja. A rövid ajánlólevél tartalma a következő: „Vitézlő Serényi Mihály hosszú török fogságából meg szeretné szabadítani magát, ezért Kassa város tanácsa elé járul, hogy segítséget kérjen. A már korábban is a Kereszténység javát szolgáló Serényit a tanács jó 21 Verzeichnis 1. 22 GUDENUS J. J. 1998. 3. köt. 303. p. 23 Witting szerint 1523-ban születelt, de ennek ellentmondanak a végrendeletében közölt adatok. (WITTING, J. B. 1918.13-+. p.) 24 G ÉRÉSI K. 1885. 488. p. 25 BOROVSZKY S. 1896-1897. II. 297.

p.; 397. p.; 441.; 495. p.; 519. p.; 524. p. 26 CSÍKVÁRI A. szerk. 1939. 169. p. 27 GÉRESI K. 1885. 488. p. 28 GYÁRFÁS I. 1885. 88. p. 29 GYÁRFÁS I. 1885. 105. p. Kassa Város Levéltárában a levél ma is olvasható (AMK Schwartzenbachiana 2432). Az 1563. január 9-i keltezésű levél január 14-én került benyújtásra.