Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból

Okt. 22. Kossuth Lajos édesanyjával, Kossuth Lászlónc szül. Wéber Karolinával és testvérével, Kossuth Zsuzsannával (1817-1854) látogatta meg a múzeumot (218. p.) 1837. márc. 14. gr. Széchényi Lajos (224. p.) Máj. 22. Erdélyi János (1814-1868) költő, akadémikus négy sárospataki társával (262.p.) ,,1838-ik Esztendőbe Martius 13-án 14-én és 15-én a' Duna árvize hálátlan nagy volt, az 1775-it 4 lab: és 8 hüv. felül haladván - Ezen Nemzeti Intézet régiségek termében 3 lábnyira nevekedett." (253. p.) 1839. okt. 3. Döbrentei Gábor két külföldivel (279. p.) 1840. márc. 14. Rosti Pál (1830-1874) földrajztudós, néprajztudós, fotográfus (284. p.) Júl. 2. Szilágyi Ferenc (1797-1876) történész, kolozsvári professzor, akadémikus Péterfi Albert nagyenyedi professzorral és Király Károllyal (292. p.) Aug. 12. Pákh Albert (1823-1867) akadémikus, a Vasárnapi Újság alapítója soproni tanulóként két társával járt a múzeumban (296. p. Packh névírás) 1843. okt. 31. és nov. 2. között a múzeum látogatói között a magyar nőnevelés két jelentős alakja: gr. Teleki Blanka (1806-1862), az első magyar tannyelvű leánynevelő intézet (1846) létrehozója és Brunszvik Teréz (1775-1861), az első magyarországi óvoda alapítója. (321. p.) Nov. 29. Than Mór (1828-1899) festőművész, Sándor és Ferenc bátyjával még, mint kalocsai gimnazista járt a múzeumban. Három évtizeddel később Lötz Károllyal ő festi meg a Nemzeti Múzeum díszlépcsőházának freskóit. A bejegyzés: „Than Sándor mp. Jogász/Than Ferenc mérnök/Tahn Móritz Bölcsész" (322. p.) 1846. jún. 22. Duka Tivadar (1825-1908) orvos, honvédszázados, akadémikus, aki számos távol-keleti tárggyal gazdagította a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit (356. p.) „Felnyittaték 1846-ki december 9-kén." Egy 26 fős csoport, köztük Reményi Ede (18281898) hegedűművész, zeneszerző (361-362. p.) 1847. márc. 10. Tastier Antal (362. p.) Apr. 6. és 12. között Karl Lötz (Lötz Károly (1833-1904) festőművész, piarista diák korában? 363. p.) 1848. márc. 28. „Merényi Henrik S4S./Schuller (vagy Spuller?) Ferencz/Soós Károly, mint nemzeti hadi Őrök" (396. p.) Máj. 13. és 15. között Rómer Flóris (1815-1889) még pozsonyi akadémiai tanárként járt először a Nemzeti Múzeumban, később 1869-től 1877-ig a múzeum érem- és régiségtárának őre, vezetője (400. p.) Jún. 5. „Bertalanjjy Jósef önkéntes hadi őr/Zábrerzky János önkéntes hadi őr/Baris Adolf önkéntes hadi nemzetőr/Kel 1er Ferencz. midőn szonoklati pályáját bevégzé" (403. p.) Júl. 10. Potemkin Alfonz (1821-1891) nyomdász, Jókai visszaemlékezése szerint ő szedte a Landerer és Heckenast nyomdában márc. 15-én a Nemzeti dalt (412. p.) Júl. 20. Kammermáyer Károly (1829-1897) Budapest későbbi első polgármestere (415. p.) Júl. 27. „Némethy Antal Nemzeti szín ház Őrmestere" (417. p.) Júl. 27. Gerlóczy Károly (1835-1900) Budapest első alpolgármestere. 13 évesen írta be magát a vendégkönyvbe, ekkor a pesti piarista gimnázium növendéke (418. p.) 1849-ben jóformán csak orosz „látogatók" jegyezték be magukat a vendégkönyvbe. (438-439. p.) 1850 (közepe) Villányi József forradalmi főhadnagy, Bethlen forradalmi hadnagy (440. p.) Egy többségében akadémikusokból álló látogatócsoport 1850-ből: Rethei Fadgyas Orbán, Szontágh Gusztáv (1793-1858) filozófus, kritikus, akadémikus, Kiss Károly (1793-1866) hadtudományi író, katonatiszt, akadémikus, Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára, Paur Iván (1805-1888) régész, történetíró, akadémikus, 1855 és 1858 között a Nemzeti Múzeumnban dolgozott, Varsányi János, Székács József (1809-1876) író, ev. püspök, akadémikus, Petényi Salamon