Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból
1829. máj. 26. Hermina főhercegnő, István főherceg ikertestvére (2b. fol.) 1830. ápr. 22. Sándor würtenbergi herceg (uo.) 1832. máj. 23. Sándor würtenbergi gróf (uo.) Jún. 2. Bourbon Károly laungedoci herceg (uo.) 1834. szept. 24. Mária Terézia francia hercegnő (uo.) 1835. márc. 22. Miksa bajor koronaherceg (uo.) 1837. ápr. 15. János főherceg, József nádor öccse (uo.) 1846. okt. 1. József főherceg, József nádor második fia 13 évesen járt a múzeumban (2b. fol.) 3.) Régiségtan vendégkönyv (1817-1832) A vendégkönyv címe, amely csak a kötet gerincén olvasható (a belső címlap hiányzik): ALBVM NVMOPHYLACII ET CIMELIOTHECAE (A RÉGISÉG- ÉS ÉREMTÁR ALBUMA) Jelzete: Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattár. Múzeumtörténeti Gyűjtemény. MT. 3481. (A kötet 2009-ben kapta ezt a leltári számot.) A vendégkönyv külső borítóján a kötet régi jelzete: II. b. Az első oldalon ceruzával e jelzet II. b./2. formában. A kötet a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályáról került be az MNM Központi Adattárának Múzeumtörténeti Gyűjteményébe. Első oldalán a könyvtár pecsétje: A M. N. MÚZEUM KÖNYVTÁRÁBÓL, felirattal. A vendégkönyv leírása: Hengerrel nyomott felületű sötétzöld, egész, bőrkötés, tábláján körbe levélmintás aranyozással és ugyancsak aranyozott középdísszel, amely a kötés háttábláján megismétlődik. A kötéstáblákon a bőr erősen megkopott. A kötet gerincén a bordák két oldalán léniás aranyozás fut. A könyvtest 5 bordára fűzött. A könyv kötése gerincén restaurált. Az előzék tükre sötét-, középbarna, fekete és kék színekkel márványozott papírból készült. Az előzék röplapja hiányzik, pótolt. A könyvtest metszése aranyozott, oromszegője nem eredeti, barna szövött szalag. Az aranyozott cím az első bordaközben. Alul és felül két sor aranyozott léniadísz keretezi a címet. A betűkhöz közelebb álló léniacsík mentén látszik, hogy egy címkét ragasztottak a gerincre, ez a bal felső sarkában hiányos, ahol előtűnik az eredeti gerincen, két sorban egy-egy betű részlete, amely arra utalhat, hogy a könyvkötő vagy elrontotta a kötet címét, vagy egy korábban más címet takar az új címke, feltehetőn az előbbiekben ismertetett fejedelmi vendégkönyvét. A régi címke két, nem teljesen látszó betűje ugyanis olvasható I-nek és E-nek, így az Idiographa Augustissimorum Europae... cím elképzelhetővé válhatna. A vendégkönyv tehát fejedelmi személyek bejegyzései számára készülhetett, de amikor látszott, hogy az első tíz évben csak két (nem teljes) oldalnyi bejegyzés született, ezért elhatározták, hogy kiveszik az aláírásokat már tartalmazó oldalakat és egy hasonló, de sokkal vékonyabb kötetbe foglalják. Ezt a feltevést azonban kizárni látszik, hogy a „kivett" és a „bennhagyott" papírok vízjele és vastagsága is megállapíthatón különböző. De, ha mégis ez történt, valószínűleg 1817-ben történt a változtatás. Egy biztos: a fejedelmi személyek vendégkönyve és az első régiségtan vendégkönyv ugyanazon könyvkötő műhely munkája. Az előzék barna, középbarna, fekete színekkel márványozott papírból készült. A könyvtest metszése aranyozott. Oromszegője nincs. Az első bejegyzés az első oldalon, maga a dátum, amikor nyitották a könyvet: 1817. július 7. Az első látogató, aki bejegyezte nevét a vendégkönyvbe Cseresnyés Sándor, a következő napon, 1817. július 8-án járt a múzeumban. Az utolsó bejegyzés: 1832 júniusában Schuhayda Lajos az utolsó látogató, aki bejegyzi magát (676. p.) A kötet mérete: 38x25 cm Terjedelme: Eredetileg nem volt oldalszámozva, csak az első 2 oldal. 676 számozott oldal.
