Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
az említett malmon dolgozott""'; „Dénes mesternek, aki céhbeli legényeivel a szóban forgó napig 43 napot dolgozott a Verpec-toronyban 1489. február 23-án kifizettünk 5 dukátot" 34 ; Febr. 28-án: „A fent említett 197 napszámosnak, akik több napon át földet hordtak a verpeci malomhoz... 35 "; Márc. 3-án: „Dénes mesternek, aki legényeivel a verpeci malmon dolgozott... 36 " ; ,y4 fent említettnek a verpeci forrásnál végzett kisebb munkákért... " 37 A történelmi források elemzésével a századok ködéből tehát egy olyan vízi szerkezet körvonalai tűnnek elő, amely a helyi adottságokhoz igazodva az esztergomi vár lábánál a reneszánsz kornak két nagyszerű technikai találmányát illetve „fölfedezését" ötvözte és a maga nemében egyedülálló volt. A karsztforrás vizét egy malomkerékre vezették, amely egyidejűleg két szerkezetet hajtott: az itáliai Leonardo da Vinci labdás vízemelőjét, amely a forrás lezúduló vizének egy részét visszaemelte a Verpec-toronyban épített ciszternába. Ebben a ciszternában helyezték el az alexandriai görög Kteszibiosz dugattyús vízpumpáját, amelyet a malomkerék különböző mechanikai áttételek segítségével mozgatott. A víz folyamatos áramlásának biztosítására a víz a dugattyúkból előbb egy légüstbe, majd feltehetőn bronz csövön át a 60 m magasban épült várba jutott. Tervezője nagy valószínűséggel a firenzei Chimenti Camieia, építtetője pedig Hyppolit érsek volt, aki a várat 1486-1497 közötti években lakta. Hasonló vízi gépezetről csak közel másfél évszázaddal későbbről tudunk, ez a heidenheimi kastély vízellátását biztosító gépezet volt (1606), amely kevésbé tökéletes megoldásokkal egyszerűbb feladatot oldott meg, mégis - miként írják - csodájára járt Európa. 38 Az esztergomi vízműnek leginkább a törökök járhattak csodájára, mert a várra 1543-ban a félhold árnyéka borult. Mára elapadt a forrás, leomlottak a Verpec-torony falai, és régésznek kell kibetűznie a fold alá süllyedt kövekből, falakból történelmünknek ezen nagyszerű pillanatának históriáját, amikor is Leonardo da Vinci és az alexandriai Kteszibiosz nagyszerű találmányai Esztergom várának falai alatt találkoztak, és a reneszánsz technikai érdeklődésének hírnökeiként megvalósultak. IRODALOM BACSÁK, Sigismundus 1746. Strigonium. In: Bél Mátyás: Scriptores rerum Hungaricorum veteres ac genuini. I. köt. Vindobonensis. BÁLINTH Gábor 1870. Legbiztosabb út a városok és országok megismerésére. Századok. 297-308. pp. CSORBA Csaba 1978. Esztergom hadikrónikája. Bp. Esztergomi érsekek 1001-2003. 2003. Szerk.: Beke Margit. Bp. EVLIA CSELEBI 1897. Magyarországi utazások 1660-1664. Ford.: Karácson Imre. Bp. FÜGEDI Erik 1960. Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Századok. 82-122. pp. és 505-555. pp. GANOCZY, Antonius 1775. Episcopi Magno - Varadi-nenses. 337-401. pp. 33 „per il maistro che laboratto a elitta molinó" 34 „1489. 23 febraio ditto per contadi a maistro Dionisio: ha lavoratto giorni 43 in verpezo conputato per lui e per li famili per resto fina ditto giorno: duc. Zinque duc.5." Libro B. 19., 20. o. 35 „Ditto per opere 197 di manovali quali in piu giorni portono terra al molino di verpezo ... duc 9." din 85) 36 „Per contadi a Maistro Dionisio marangone per opere 32 con Ii famii: che hano lavorato al molino di verpezo duc. 3. din. 60" 37 „Ditto per laboratorii picoli al fonte di verpezo" 38 Hauptstaatsarchiv Stuttgart. Sign.: N 220/T 149.; Die Wasserversorgung in der Rcnaissancezeit. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. 260-266. pp.
